„Az a kötelességünk, hogy a tudást gyarapítsuk. Bízom benne, hogy a társadalom, amelyben élek értelmesen fogja használni a megszerzett tudást.” Teller Ede (1908–2003)
A hőszivattyúzás világszerte elismerten energetikailag a leghatékonyabb fűtési-hűtési technológia, így az energiatakarékosság, a globális CO2-kibocsátás és a helyi légszennyezés csökkentésének egyik kulcseleme. Országunk kétszeresen is érintett a hőszivattyúk elterjesztése témájában.
Egyrészt világviszonylatban is előnyős geotermikus és hidrológiai adottságunk révén, amelyek birtokában a hőszivattyús rendszerekre való átállás jelentősen javítaná egész gazdasági helyzetünket. Másrészt nagy lépés a fenntartható energetika és a munkahelyteremtés irányába.
Statisztika a hőszivattyúzásért
Ismeretes, hogy a víz a Föld napsugárzás által körforgásban tartott, folytonosan megújuló energiahordozója. A hőenergiát vagy valamely anyagnak (folyadéknak, gáznak vagy szilárd testnek) a hőmérsékletét az őt alkotó részecskék mozgásának sebessége határozza meg [2].
Energiahordozó [3]: az az anyag, amelynek számottevő energiatartalma van, illetve rendeltetése szerint főként energetikai célokat szolgál, függetlenül attól, hogy az energia melyik fajtájának (hőenergia stb.) felszabadítása révén hasznosítható.
Megújuló energiaforrás [3]: olyan energiaforrás, amely a természeti folyamatok során folyamatosan rendelkezésre áll, nevezetesen a felszíni, felszín alatti vizek, és külső levegő (gőz-halmazállapotú vizet tartalmaz), vagy újratermelődik, nevezetesen a szennyvíz, acsurgalékhévíz, az elfolyó vizek és a használt, (épületből) eltávozó levegő.
Országunk adottságai, nevezetesen Magyarország napenergia-, földenergia és
hulladékhő-potenciálja, magas színvonalú szellemi tőkéje kedvez a megújuló energiát hasznosító innovatív hőszivattyús technológia elterjesztésének, és hatékonyan hozzájárulhat Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek eléréséhez, ha a hőszivattyúzás jogszabályba foglalt módon statisztikailag is kimutathatóvá válhatna.
A teljes cikk itt olvasható.