Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Gyökeres átalakulást hozhat Kelet-Közép-Európa gázfogyasztásában, hogy egyes vegyipari cégek, a legnagyobb fogyasztók csökkentik vagy kiiktatják az Oroszországból származó gáz felhasználását. Szimpla közgazdasági logikával adódik, hogy a kereslet csökkenése az egész régióban nyomást gyakorolhat a gáz árára.
Az Agropolychim, Bulgária legnagyobb műtrágyagyára 2009. január 6-án hajnalban egy rövid faxot kapott, amelyben arról értesítették az éjszaki műszak vezetőjét, hogy azonnal leállítják a cég gázellátását. A mérnökök kértek négy óra haladékot, mert enélkül robbanásveszélyes félkész termékek maradtak volna a cég berendezéseiben. Így kezdődött Bulgáriában az orosz gázszállítás leállítása az öt évvel ezelőtti orosz-ukrán gázvita idején.
A gázcsapok elzárása kétszer hozta szinte kezelhetetlen helyzetbe a kelet-közép-európai régió országait, köztük Magyarországot. Bulgáriában annak idején, 2006-ban és 2009-ben órák alatt kifogytak a boltokból az elektromos melegítők, a Balkán vidéki részein sokan visszaálltak a fafűtésre. A szófiai állatkert majmait forró citromos-mézes teával tartották melegen. Látva az idei orosz-ukrán konfliktust a Financial Times (FT) felteszi a kérdést: mérsékelhető-e Európa gázfüggősége? Nem véletlenül említették ezzel kapcsolatban elsőként az Agropolychimet.
Ami a csövön kifért
A helyzet látszólag reménytelen. Európa tavaly 16 százalékkal több orosz gázt importált Oroszországból, mint egy évvel korábban, amivel fogyasztási rekordot állított fel. A kontinens gázellátásának 30 százalékát szállítja a Gazprom, több régiós országban – a balti országokban – ez az arány eléri a száz százalékot (Magyarország esetén 80 százalék az arány). A behozatal fele keresztezi Ukrajnát.
Ennek tükrében elég riasztónak látszik, hogy idén év közben Kijev kénytelen volt Európából importálni orosz gázt, hogy pótolja a Gazprom kieső szállításait. Az orosz exportőr ár- és adósságviták miatt június óta nem szállít gázt Ukrajnába. Az import felújításáról jelenleg is folynak a tárgyalások uniós közvetítéssel.
Védelmi vonalak
Európa ugyanakkor nem teljesen kiszolgáltatott. Az első védelmi vonalat a tárolók bővítése jelenti. Ebben Magyarország jár az élen, amely 6,2 milliárd köbméterre bővítette raktározási képességét az elmúlt években, miközben éves fogyasztása 10,2 milliárd köbméter. A magyar készlet jelenleg 4,2 milliárd, a cseh 3,3 milliárd köbméter. Az utóbbi ország éves fogyasztása 7,5 milliárd köbméter.
A teljes cikk itt olvasható.
