Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Az uniós finanszírozású, 1,5 millió eurós “Alacsony szén-dioxid-kibocsátású Dél-Kelet-Európa (LOCSEE)” projekt az év végével lezárul, a hétfői záróeseményen a magyar szakértők beszámolót hallgattak meg arról a tanulmányról, amely az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentésének gazdasági hatásait elemezte a paksi bővítés tükrében, továbbá tájékoztató hangzott el a limai éghajlati csúcsról is.
A hétfői, budapesti rendezvényt követő sajtótájékoztatón Bálint Judit projektmenedzser, a Közép- és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) munkatársa elmondta, a projektben 10 ország vett részt – köztük Albánia és több jugoszláv utódállam – azzal a céllal, hogy a klímavédelmi uniós szabályok átvételének intézményrendszerét kidolgozzák.
Szabó László, a Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpont (REKK) vezető kutatója arról beszélt, hogy a projekt keretében négy – Magyarországot érintő – szakpolitikai elemzés készült. Ezek közé tartozik a paksi bővítés megtérülésének vizsgálata a klímapolitikai célkitűzések tükrében, az emisszió kereskedelem alakulása 2020 után, illetve hogy miképpen alakul a lakosság és a közlekedés üvegházhatású gáz kibocsátása. Ez utóbbiakat nehéz megbecsülni, de széles skálán mozog az értékesíthető szén-dioxid-kvótából származó – szintén becsült – bevétel is. Az előrejelzés évi 400-800 millió euró, azaz 150 milliárd forintos bevételt valószínűsít – tette hozzá Szabó László.
A vezető kutató – a paksi bővítést elemezve – hangsúlyozta, hogy a tervezett új erőmű megtérülését a magasabb szén-dioxid-kvóta árak pozitívan befolyásolják. A megújuló energiákról szólva pedig azt mondta, hogy az ország által 2020-ig vállalt – ilyen forrásból származó – villamosenergia-termelés 60 százalékának eléréséhez is további 400-600 megawatt termelő kapacitást kell megépíteni.
A Limában pénteken befejeződött éghajlatváltozási konferenciáról Feiler József, a REC főosztályvezetője számolt be. Az új keretmegállapodás szövegét – több helyen több opcióval, de – elfogadta a részt vevő 195 ország. A végleges szöveg elfogadása jövő decemberben várható, és ha ez sikeres lesz, akkor – az állam- és kormányfők aláírását követően – meghatározza a 2020 és 2050 közötti klímavédelmet. A megállapodás része a kibocsátás csökkentése, az éghajlatváltozás várható alakulása, valamint a pénzügyi átláthatóság.