Végiggondolva az építkezést a telek megvásárlásától a műszaki átadásig, nos, rengeteg tapasztalattal lettünk gazdagabbak. Megpróbáltam ezek között válogatni, elsősorban abból a szempontból, hogy melyek lehetnek a legfontosabb tanulságok azok számára, akik minősített passzívház építésén gondolkodnak.
Így utólag megkockáztatom, hogy az én problémáim többnyire megegyeznek valamennyi magyar építtetőjével, a passzívház valójában csak hab a tortán.
Először is a legnagyobb tanulság: építkezésbe csak olyan ember kezdjen, akinek (szinte) korlátlan mennyiségű ideje és birkatürelme van. Nekem megadatott, hogy jó (itt-ott kiváló) szakemberekkel dolgozhattam együtt, de a munka és a család mellett egyértelműen az idő volt a legnagyobb ellenségünk. Úgy gondolom, hogy az átlagosnál messze több időt töltöttem ajánlatkéréssel, pályáztatással, referenciák megnézésével, stb., ennek ellenére értek csalódások és többször előfordult, hogy azt mondtam: “Bárcsak még gondolkodtam volna ezen egy-két hetet.”
Az építkezés ötlete három éve, 2011 nyarán változott cselekvéssé: ekkor döntöttük el, hogy nekifogunk a tervezésnek. Koós Miklóshoz én személyszerint a honlapján keresztül jutottam el, és utólag úgy gondolom, hogy nem volt haszontalan egy fél évet csak azzal eltölteni, hogy megtaláljuk azt az építészt, akiben megbízunk. Az eredmény igazolja a jó döntést, az öt fős család három hónapja használja megelégedéssel az új házunkat.
A tervezés és a kivitelezés során is a legőszintébb kritikus természetesen a család. Nekünk az volt a taktikánk, hogy addig nem léptünk tovább, amíg az aktuális problémára nem találtunk konszenzusos megoldást. Ez természetesen jelentősen lassította az építkezést, de utólag meggondolva szerintem ez az egyetlen jó út. Általában összeszedett gondolkodású emberek vagyunk a feleségemmel, mindenesetre ennyi váratlan fordulatra, döntési helyzetre, új információra egészen biztosan senki nem lehet felkészülve. Tehát még egyszer: a türelmetlen ember inkább spóroljon, de semmiképpen se építkezzen!
A teljes cikk itt olvasható.