Mennyi olajról, gázról és szénről kellene lemondjunk?

Nem lenne szabad kitermelnie az emberiségnek a kőolajtartalék egyharmadát, a földgáz felét és a szén több mint 80 százalékát, amennyiben a globális felmelegedést a bűvös 2 Celsius-fok alatt akarjuk tartani. A melegedés viszont jó darabig akkor sem áll le, ha egycsapásra leállunk a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával.

Mi a feltétele annak, hogy elkerüljük a klímaváltozás súlyosabb és nehezebben kezelhető következményeit? A klímakutatók többségének az a véleménye, hogy ez akkor valósítható meg, ha 2100-ra a Föld átlaghőmérséklete csak 2 Celsius-fokkal lesz több, mint az ipari forradalom előtti átlag.

És mi az ára?

A londoni University College Fenntartható Energiaforrásokért Intézet (ISR) friss kutatása szerint az, hogy 2050-ig nem lenne szabad felhasználnunk a fosszilis tüzelőanyagok jelentős részét. Gyakorlatilag ez annyit tesz, hogy le kell mondanunk a szénkészletek 82-95 százalékáról, a földgáztartalékok 49-51 és a kőolajtartalék 33-35 százalékáról. Ezeket egyszerűen nem kellene kitermelnünk.

Miért van szükség minderre?

Amennyiben a 2 Celsius-fokos „biztonsági határértéket” tartani akarjuk, akkor 2050-ig 870-1240 milliárd tonnával kell csökkenteni az üvegházhatású gázok, legfőképpen a szén-dioxid és a metán kibocsátását világszerte. A fosszilis tüzelőanyagokban, vagyis a szén-, a kőolaj- és a földgázkészletekben azonban 11000 milliárd tonna üvegházgáz rejtőzik. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a készletek jelentős részéről le kell mondanunk – legalábbis 2050-ig. A kutatást bemutató tanulmányt a Nature tudományos folyóirat közli.

Az USA-nak, Szaúd-Arábiának és Oroszországnak is spórolnia kell

Érdekes összefüggés, hogy a fel nem használható, „felejtős” készletek földrajzilag egyenlőtlenül oszlanak meg. A hagyományos módszerekkel kitermelhető kőolaj túlnyomó része a Közel-Keleten található. Ennek 40 százalékáról, összesen mintegy 260 milliárd hordó olajról kellene lemondania Szaúd-Arábiának, Iraknak, Kuvaitnak és Iránnak. Ez a mennyiség Szaúd-Arábia teljes olajkészletének felel meg. A Közel-Keleten a gázkészletek 60 százalékának kitermeléséről is le kellene mondani.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.