Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Az unió valóban elektronikai hulladéknak minősíti a napelemeket, de az elektronikai hulladékok kezelését nem a kormányok, hanem a cégek számára írja elő. A hulladékgazdálkodást három éve államosították, azelőtt a cégek visszaigényelhették a termékdíjat, ha gondoskodtak a szemétről, most már mindenképpen fizetniük kell. Napelemhulladék még évtizedekig nem lesz, és akkor sem kell majd kiválogatni a paneleket a többi szemét közül.
Ha a kormány nem államosította volna a hulladékkezelést 2011-ben, akkor a cégek megúszhatnák a környezetvédelmi termékdíjat. Az elektronikai hulladékot akkor is kezelniük kellene, de eldönthetnék, hogy ezt önmaguk végzik, vagy megbíznak vele valakit.
Elektronikai hulladék
Amikor megkérdeztük a Földművelésügyi Minisztériumtól, milyen indokkal vetettek ki környezetvédelmi termékdíjat a napelemekre, betűre pontosan ugyanazt a választ kaptuk, mint az ország összes sajtóorgánuma: a vonatkozó uniós előírás elektronikai hulladéknak minősíti a napelemeket. Az előírás, amire a tárca hivatkozik, a WEEE (Waste Electrical and Electronic Equipment, magyarul Elektromos és elektronikus készülékek hulladéka) nevű direktíva. Ez valóban ilyen hulladéknak minősíti a napelemeket, és valóban előírja, hogy az ilyen hulladékokat össze kell gyűjteni, fel kell dolgozni és újra kell hasznosítani.
A cégeknek kell kezelni
Viszont a direktíva azt már nem írja elő, hogy ez a kormány (bármelyik tagállam kormánya) feladata lenne. Sőt, a kötelezettség kimondottan a berendezéseket gyártó vagy forgalmazó cégekre vonatkozik. Az elv az, hogy ha egy cég olyan készüléket dob piacra, amiből idővel elektronikai hulladék lesz, akkor vegye ki a részét az elektronikai hulladékok feldolgozásából, ez logikus. Ez a gyártói felelősség elve. A kormányoknak csak a felügyeleti tevékenységet kell ellátniuk. (A direktíva magyarul itt olvasható.)
Koordináló szervezet
Az unió nyugati országaiban, például Nagy-Britanniában a cégek vagy saját maguk intézik az elektronikai hulladék gyűjtését és feldolgozását, vagy megbíznak ezzel egy koordináló szervezetet. A cégek díjat fizetnek a koordináló szervezetnek, amely teljesíti helyettük a rájuk eső hulladékfeldolgozást.
Államosították a szemetet
Erre 2012 előtt Magyarországon is volt lehetőség, a kormány akkor államosította a hulladékgazdálkodást. Korábban úgy ment, hogy a cégek kifizették a termékdíjat, aztán ha elvégezték a rájuk eső hulladékkezelést, a díjat visszaigényelhették. Vagy megbíztak egy koordináló szervezetet, amelyik befizette helyettük a termékdíjat, elvégezte a rájuk eső hulladékfeldolgozást, és visszaigényelte a díjat.
2011-ben azonban a kormány megszüntette a termékdíj visszaigénylésének lehetőségét. Ezzel a koordináló szervezetek funkciójukat vesztették, mára többségük felszámolás alatt áll vagy vegetál. Szerepüket az állami Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, majd 2015. január 1-jétől jogutódja, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatósága (OKTF NHI) vette át. A hulladékgazdálkodás államosításáról itt írtunk bővebben 2013 elején.
A teljes cikk itt olvasható.
