Geotermikus energia Magyarországon: Kihasználatlan potenciál

Főleg önkormányzatok részére lehet érdekes és gazdaságos a geotermikus energia hasznosítása, Magyarország adottságai ezen a téren kiválóak, bár egyelőre még kiaknázatlanok, többek között pénzügyi támogatások hiánya miatt.

Magyar és német szakemberek adtak kompetens információt erre és egyéb aktuális kérdésekre a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) által február 10-én, geotermikus energia témában megrendezett szakkonferencián.

Balogh Ilona, a DUIHK ügyvezető-helyettese köszöntőjében kiemelte, hogy a kiváló adottságok ellenére a geotermikus energiákat Magyarországon csak csekély mértékben használják, és bár Németországban a geotermikus energiák használatának hagyománya fiatalabb, mint nálunk, a német cégek mégis sikeresebbek ezen a területen. Ezt követően Thorsten Gusek, az energiewaechter GmbH (a rendezvény társszervezője) ügyvezető társasági tagja a németországi energiapolitikai helyzettel kapcsolatban nyilatkozta: „A német lakosság már Csernobil óta felszólal az atomenergia hasznosítása ellen, de az energia fordulatról végül Fukusimát követően döntöttek.” A Németországban felhasznált megújuló energia több mint 51 százalékát jelenleg biomasszából állítják elő, és csupán 5 százaléka származik földhőből.

Ingo Sass, a Darmstadti Műszaki Egyetem professzora szerint a nyolc Németországban működő geotermikus erőmű „elenyészően csekély”, évente 40 Gigawattnyi energiát termel, és mindenekelőtt Bajorország aktív mind a termelésben, mind a hasznosításban. A geotermikus beruházások elsősorban a polgármesterek és nem nagy energiakonszernek ügye, ezért a földhő „népi energia”. Magyarországnak Sass professzor azt javasolta, hogy a geotermikus potenciál tükrében legyen aktívabb a fúrások terén, hogy tudja fejleszteni a piacát.

-

Megoldások Németországból

Miután Dr. Martin Sabel, a német Országos Hőszivattyú Szövetség ügyvezető-helyettese bemutatta a geotermikus rendszerek különböző válfajait, a német vállalatok képviselői tartottak előadást. Dr. Hans-Jürgen Weikert, a DrillTec Gut GmbH ügyvezetője például két befejezett dél-magyarországi fúrási projektről számolt be, valamint arról, hogy szívesen folytatnák ezt a sorozatot. A Friedr. Ischebeck GmbH áltál forgalmazott sokoldalú TITAN földhő-hasznosítási cölöpöt Alexej Junker mutatta be, ezután Oliver Nuffer a KCA Deutag Drilling GmbH-tól a magyarországi helyzetet a következőképpen ítélte meg: „Komoly lehetőségeket látunk Magyarországon, például az emelkedő energiaigény miatt. A helyi geotermikus szakemberek jól képzettek és megfizethetőek”. Thomas Wahlbul a PBW-Planungsbüro Wahlbuhl-tól nyitottnak vallotta magát az együttműködés iránt magyar kis és közepes vállalkozásokkal, Jan Hübner (thermea.Energiesysteme GmbH) a freon helyett széndioxid hűtőközeggel működő hőszivattyúkat mutatott be, melyeket többek között a Coca Cola dunaharaszti gyára is használ.

Magyarországról, mint telephelyről Weikert elmondta, hogy egy nyitott, a beruházóknak kedvező ország, valamint hogy nem tapasztalt nehézséget az engedélyek beszerzésében. „A magyar önkormányzatoknak nagyfogyasztókra, például vállalatokra van szüksége ahhoz, hogy hosszú távon megvalósíthasson egy projektet, és mindenki uniós támogatási forrásokra vár.”

A beruházások kulcsa a finanszírozás és gazdaságosság

Szita Gábor, a Magyar Geotermikus Egyesület elnöke megemlítette, hogy a gazdaságosság az árképzéstől is függ. Az állami rezsicsökkentés miatt egy földhő hasznosítási projekt nem valósult meg. A kormány Nemzeti Megújuló Energiák Hasznosítási Cselekvési Tervének teljesítéséhez 2025-ig kerek 700 fúrást kellene készíteni és 160 milliárd forintnyi beruházást végrehajtani. Szita Gábor ezt így kommentálta: „A pénzből egyelőre még semmit nem látunk, és várjuk a pályázati kiírásokat.” Veresegyház polgármestere, Pásztor Béla arról számolt be, hogy egy helyi projekt finanszírozására az állami KEOP program keretében 385 millió forintnyi támogatást használtak fel, amit az önkormányzat hitelből egészített ki. „Évente 100 millió forintot szedünk be a termálvízből termelt villamos energia eladásából, így hat év alatt visszafizetjük a hitelt.” Az előadások után lehetőség nyílt a közvetlen eszmecserére is a szakemberekkel.

A DUIHK már évek óta aktív a megújuló energiák valamint az energiahatékonyság területén, és 2004 óta összesen 25 tematikus szakmai rendezvényt szervezett. Továbbá 2011 ősze óta 56 szakember végezte el az EUREM European EnergyManager-képzést a Kamara Német-Magyar Tudásközpontjában.

Ajánlott tartalom

Energiatakarékosság új-generációs típusházzal

Szinte az összes, az ÉMI szentendrei Nemzeti Mintaházparkjába tervezett 9 bemutató épület kivitelezése elindult 2024 október közepén. Ezek között a Leier Rába típusháza lesz az egyetlen olyan ház, amely nem könnyűszerkezetes technológiával épül, és amely a tervek szerint 2025. márciusára el is készül.