Új kezdeményezés született a vállalatok szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére. A WWF partnereivel most 100 vezető vállalatot toboroz, akik tudományos alapokon számítják és tűzik ki szén-dioxid kibocsátási céljaikat!
A hazai vállalatok sem dőlhetnek hátra, a 20 legnagyobb kibocsátó vállalatból mindössze két vállalatnak vannak komoly számszerűsített kibocsátás-csökkentési céljai. A WWF globális vállalati éghajlatvédelmi programja több mint 100 millió tonna szén-dioxid kibocsátás csökkentést ért már el. 2000-ben életre hívott “Climate Savers” program célja, hogy a résztvevő 29 globális, piacvezető vállalat az éghajlatváltozás káros hatásainak elkerülése érdekében, tudományos alapokon nyugvó és ambiciózus vállalásokat tegyen, és azok végrehajtását ellenőrizze is. Mindezt az éghajlatváltozásért leginkább felelős üvegházhatású gázok kibocsátás-csökkentést célzó intézkedések bevezetésével érik el. A jelenleginél azonban több válallatra, és komolyabb szén-dioxid kibocsátás-csökkentési célokra van szükség a globális felmelegedés megfékezéséhez.
Ezért a WWF, az ENSZ Global Compact, a CDP (korábban Szén-dioxid Kibocsátás Közzétételi Projekt) és a WRI (Világ Erőforrásai Intézet) által létrehozott “Tudományosan Megalapozott Célok” névre hallgató kezdeményezés most azt tűzte ki célul, hogy 2015 végéig 100 olyan vezető vállalatot toborozzon, akik tudományos alapokon számítják és tűzik ki szén-dioxid kibocsátási céljaikat.
“Annak érdekében, hogy a globális felmelegedés szintje az ipari forradalom előtti időszakhoz képest ne haladja meg a 2 °C fokot elengedhetetlen, hogy a vállalatok is felmérjék a saját szén-dioxid kibocsátás-csökkentési és alkalmazkodási lehetőségeiket és olyan vállalásokat tegyenek, amelyek lehetőségeikhez mérten valóban ambiciózusak” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország éghajlatváltozás és energia programjának vezetője.
Azzal, hogy a vállalatok tudományos alapokon nyugvó vállalásokat tesznek annak érdekében, egyrészt csökkenthetik saját energiafogyasztásukat – amely pénzügyi megtakarítással is járhat -, másrészt egyértelmű üzenetet küldhetnek azon döntéshozók felé, akik közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatják a decemberben esedékes éghajlatvédelmi tárgyalásokat. “A világ 500 legnagyobb vállalatának 80%-a tett már szén-dioxid kibocsátás csökkentési vállalásokat, de csak töredékük tűzött ki maga elé olyan célokat, amelyek tükrözik a valódi teljesítőképességüket, és amik valóban hozzájárulnak a globális felmelegedés elleni küzdelemhez. Vagyis a vállalatok nagy része jóval ambiciózusabb lehetne az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén.” – folytatta a programvezető.
A CDP egyik friss elemzésében (Mind the Science) a 70 legjelentősebb energiatermelő ill. fogyasztó vállalatot vizsgálta, amelyek együttesen a világ összes szén-dioxid kibocsátásának 9%-ért felelősek. Ezek közül csak 28 vállalatnak volt tudományos alapokon számított vállalása, pedig megalapozott szén-dioxid kibocsátási célokat vállalni és azokat megvalósítani nem ellentétes a gazdasági növekedéssel. Ellenkezőleg, a vállalások teljesítése költségcsökkentéssel járó innovációkat generál és hosszútávon javítja a megtérüléseket, miközben új piaci lehetőségeket nyit is a vállalatok számára.
“A British Telecom-nál biztosak akartunk lenni abban, hogy amit el akarunk élni, annak egyrészt az éghajlatváltozás elleni küzdelemben is van hozzáadott értéke, másrészt pedig tekintetbe veszi a gazdasági elvárásokat is,” magyarázta Gabrielle Ginér, Környezeti Fenntarthatóság Vezető. “Úgy véljük, hogy a megalapozott kibocsátás-csökkentési célok a vállalati növekedést is képesek segíteni”.
Több vállalat is tűzött ki tudományosan megalapozott globális kibocsátás-csökkentési célokat. Most azokon a vállalatokon van a sor, amelyek még nem tűztek ki konkrét kibocsátás-csökkentési célokat, vagy nem tudományos alapon számították ki azokat. A nem körültekintően, de ugyanakkor ambiciózusán meghatározott vállalások könnyen a vállalatok társadalmi szerepvállalásának egyik halvány, nehezen értelmezhető, jellegtelen elemévé halványodhat. Több vállalat éghajlatvédelmi vállalása jár le idén, amely mindenképp új lehetőséget jelent számukra, hogy átgondolják a következő időszakra vonatkozó céljaikat.
A WWF, az ENSZ Global Compact, a CDP és a WRI új módszertant dolgozott ki (Sectoral Decarbonization Approach), amely segít a vállalatoknak abban, hogy a kevésbé megalapozott célszámok helyett tudományos alapokon, ambiciózus és gyakorlatias módon számolják ki a kibocsátás-csökkentési céljaikat. Ez a módszertan figyelembe veszi az egyes szektorok gazdasági fejlődési pályáját és megtakarítási lehetőségeiket is.
Nem vállalnak a hazai vállalatok
A WWF Magyarország megvizsgálta az Európai Unió kibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt vevő hazai vállalatokat, amelyek egyben a legnagyobb hazai üvegházhatású-gáz kibocsátóknak is tekinthetők. “Átnéztük a 20 legnagyobb kibocsátó vállalat nyilvánosan elérhető jelentéseit és arra voltunk kíváncsiak, vannak-e a cégeknek kibocsátás-csökkentési céljaik, és ha igen, milyen módszertan alapján számolták ki azokat.” – mondta el Vaszkó Csaba.
Sajnos lehangoló az eredmény. A nyilvánosan elérhető jelentéseket és vállalati stratégiákat tekintve csak két vállalatnak vannak komolyan vehető, számszerűsített kibocsátás-csökkentési céljai. Ez nem jelenti azt, hogy a vállalatok egyike sem hajt végre kibocsátás-csökkentési beruházást, de nincsenek hosszú távú, megalapozott és világosan kommunikált vállalásaik. Ez különösen azért elszomorító, mert azon túl, hogy ezek a vállalatok felelősek a hazai szén-dioxid kibocsátás 51%-áért, 6000 milliárd Forint feletti együttes árbevételükkel olyan jelentős szereplők, amik pusztán beszerzési és értékesítési láncaikon keresztül is jelentős kibocsátás-, és energiafogyasztás-csökkentési potenciált jelentenek.
“Hazai tekintetben az éghajlatváltozást leginkább az olyan extrém eseményeken keresztül érzékelhetjük, mint a váratlan időben és intenzitással érkező árvizek vagy az elhúzódó száraz időszakok. Ezekre a jelenségekre az energetikai-, mezőgazdasági- vagy feldolgozóipari vállalatok, valamint azok beszállítói sok esetben nagyon is érzékenyek, ám amennyiben tudatos és összehangolt stratégiával rendelkeznek, sikeresen vehetik fel a kesztyűt. Emellett fontos, hogy a vállalatok a jelenleginél magasabb arányban alkalmazzanak megújuló energiaforrásokat a saját energiaellátásukban és olyan energiahatékonysági intézkedéseket hajtsanak végre, amelyeknek számos egyéb gazdasági és társadalmi előnye is van” – fejezte be a program vezetője.