A Szahara Tudósok Csúcstalálkozója megtette az első fontos lépést a klímaváltozás és fenntarthatóság területén egy új megközelítés kialakítására, amely az innovációval és progresszív új megoldásokkal kombinálva a klímaváltozásokon túl kínál egy többdimenziós választ az emberiség legfontosabb kérdéseire.
Ilyen a migráció, a munkanélküliség, az élelmiszer és takarmány ellátás, a mennyiségi és minőségi éhezés, az újraerdősítés vagy a mindenki számára elérhető megújuló energia-ellátás.
Az OzonNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Dr. Steier József a BKI Energiaipari Szakmai Osztályának elnöke szerint miközben a világ töretlenül fejlődik az emberiség jelentős hányada válik kiszolgáltatottá három igazán súlyos problémának: a magas energiaáraknak, az élelmiszer-, valamint az iható édesvíz hiányának. E mérhetetlenül meghatározó kihívások különösképpen sújtják Afrikát.
Afrika egyik legnagyobb tava, a Csád néhány évtized alatt töredékére apadt, a vízfelület száraz és terméketlen sivataggá változott. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, a tó végleg lekerülhet a térképekről. A Zöld Szahara projekt segítségével talán nemcsak a tavat lehet új életre kelteni, de sikerülhet számos globális értelemben vett káros hatást – többek közt a légköri felmelegedést, elsivatagosodást, légszennyezést, élelmiszer-, víz-, és energiahiányt – is visszájára fordítani. Kezdetben még öntözéssel, növényekkel telepítenék be a Szahara széleit, majd egyre beljebb haladva a nagyobb homokfelületeket. A széndioxidot elnyelő növények később nagy tömegben maguk is képesek lesznek befolyásolni a légmozgásokat, és mintegy maguk fölé vonzzák az esőfelhőket. Az erdősávok közé telepített haszonnövények élelmet, munkát és megélhetést biztosítanának a helyi lakosságnak, ami nem csekély hozzáadott haszna lenne a jelenlegi migrációs mozgások csillapításának