Világszerte komoly gondot okoz a megfelelő vízellátás biztosítása, a klímaváltozás következményeként pedig egyre erősebb intenzitású lesz a csapadékhullás, ám ezek eloszlása az évben egyenlőtlenebbé válik. Utánajártunk, hogy külföldön milyen eszközökkel próbálnak harcolni a probléma ellen.
Szingapúr 5,3 milliós lakossága kevesebb mint 750 négyzetkilométeres területen helyezkedik el. Azonban – viszonylag erős gazdasága ellenére – a szigetország komoly problémával küzd: ez pedig nem más, mint a vízhiány.
A megfelelő vízellátás biztosítása már régóta nemzeti prioritásnak számít Szingapúrban, jelenleg a szükséges vízmennyiség körülbelül felét Malajziából oldják meg – írja a CNN.
Készülünk arra a napra, amikor a vízmegállapodás hatályát veszti, és ki kell elégítenünk saját igényeinket – mondta Chew Men Leong, a Közüzemi Igazgatóság ügyvezető igazgatója. A megállapodás elméletileg 2061-ig lesz érvényben.
Ahol a szennyvíz is iható
A szingapúri stratégia legfontosabb alkotóeleme – a behozatalon kívül – sótalanító üzemek létesítése, az esővíz összegyűjtése és a szennyvíz újrahasznosítása.
De a legnagyobb reményt a membrántechnológiával kezelt szennyvíz, az úgynevezett „NEWwater” jelenti. Jelenleg ez a technológia adja Szingapúr vízigényének közel harminc százalékát, és a tervek szerint 2060-ig ez a szám megduplázódhat.
Így működnek a szingapúri szuperfák
De nem csupán az ivóvíz előállítása miatt számít érdekes példának a szigetország: a Mariana kikötő mellett található, mintegy 250 hektáros Gardens by the Bay nevű tájvédelmi terület egyik legkülönlegesebb elemei a hatalmas, napenergiával működő szuperfák.
A teljes cikk itt olvasható.