Az elektromos autózásé a jövő – hallani egyre többször. Nehéz azonban eldönteni, hogy e meghajtástípus valóban képes megfelelni a modern autókkal szembeni elvárásoknak, vagy csak a környezetvédő korszellem miatt kénytelenek az autógyártók erőltetni e termékvonalat. A rövid hatótávolság és a magas ár egyelőre kétségessé teszi a sikert.
A budapesti Fáy utcában hajtunk, előttünk – a zebra hiánya ellenére – kutyát sétáltató hölgy lép le a járdáról. Ő és állata maguk elé nézve haladnak, nem hallanak semmit, fogalmuk sincs, hogy jövünk. Csak akkor fordulnak felénk, amikor már vészes közelségbe kerülünk, és nekünk kell megállnunk, hogy elkerüljük az ütközést. Az efféle jelenségre a következő évtizedekben fel kell készülniük mind az autósoknak, mind a gyalogosoknak – már ha tényleg elterjednek idővel a tisztán elektromos meghajtású gépkocsik.
Egy elektromos Volkswagen Golfot próbálunk éppen, és az autónak tényleg nincs motorhangja. Ez pedig nagyon veszélyes lehet. Noha a forgalmas út mellett lakók sokszor átkozzák az állandó zajt, mégis sokszor a gyalogosok életét menti meg az, ha még idejében meghallják a feléjük száguldó autó hangját. A motorzúgás hiánya csak egyike lesz azoknak a változásoknak, amelyeket az elektromos autók hoznak majd a jövőben.
De ez nem holnap lesz. Ma az elektromos autók legtöbbször a különc amerikai milliárdos, Elon Musk vezette Tesla Motors nevű cég extravagáns, néha futurisztikus vívmányai kapcsán kerülnek be a hírekbe. Musk a minap egymilliárd dolláros adókedvezményt kapott Nevada államtól annak fejében, hogy náluk építi fel a Tesla autókba építendő akkumulátorok gyárát. A ma használatos akkukhoz elengedhetetlen a lítium, amelyből Nevada földje a becslések szerint 816 ezer tonnányi készletet rejt, a majdani gyár pedig évente 15 ezer tonnát fogyaszt majd el belőle.
Musk öt évvel ezelőtt alapította az elektromos autókat gyártó Tesla Motorst, és eddig mindössze két modellt dobtak piacra, a Tesla Roadster sportkocsit és a Model S luxusszedánt – utóbbiból már több mint 75 ezret értékesítettek. A harmadik, Model X elnevezésű autót mostanában kezdik szállítani. A Tesla hamar ismertté vált, mert e cég gyártott először olyan elektromos autókat, amelyek sebességben és teljesítményben felveszik a versenyt a csúcskategóriás autómárkákkal is, és a hatótávolságuk is elfogadható (a Model S nagyobb akkuval szerelt változata 426 kilométert képes menni egy töltéssel).
A Tesla az elektromos autók Lamborghinije, státusszimbólum. Hiába ért azonban Musk a média nyelvén, autói nem fognak világot váltani. A Model S példányai Magyarországon csak magánúton importálva kaphatók, áruk eléri a 35 millió forintot is.
A Tesla mellett szinte az összes hagyományos autógyártó, így a Nissan, a Citroen, a Volkswagen vagy a Renault is árul elektromos autókat. Mintha az elektromos autózás a környezettudatosság erősödésével olyan társadalmi trend lenne, amelyet minden magára valamit adó autógyártónak követnie kell, ha nem akarja, hogy a vásárlók szemében maradinak tűnjön. Kérdés azonban, hogy a gazdasági racionalitás is alátámasztja-e ezen típusok gyártását.
A hagyományos gyártók régóta ismert modelljeik villamosításakor alapvetően más filozófiát követnek, mint a Tesla. Utóbbinak előbb volt akkumulátora, és e köré építettek autót a semmiből, az ár pedig nem volt elsődleges szempont. Így képesek autóikat valóban impozáns képességekkel felruházni. A többi gyártónak azonban komoly tervezési kényszerekkel kell megbirkóznia ahhoz, hogy a benzines modellek karosszériájába beszuszakolják a szükséges akkumulátorokat és egyéb alkatrészeket.
Az egyik legújabb típus a Volkswagen E-Golf, amely a hagyományos Golf elektromos változata. Olyannyira hasonló a benzines változathoz (szinte csak a kipufogócső hiánya a különbség), hogy vizuális elemekkel igyekeztek megkülönböztetni tőle. A hasonlóság azonban csak addig tart, míg az autó áll. Miután beszálltunk a kocsiba a Porsche Hungaria telephelyén, és a cég mérnöke kitolatott vele a garázsból, megkérdeztem tőle, hogy mikor fogja beindítani a motort.
A teljes cikk itt olvasható.