Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A zöld terület a humán komfortra is jótékony hatással van.
A zöld infrastruktúrák városökológiai szerepe igen jelentős: a növényzet a globális változások szélsőségeit nagymértékben tompíthatja, a város kedvezőtlen életfeltételeit jelentősen javíthatja. Szeged élen jár a faállomány nyilvántartásában, hiszen a Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének munkatársai folyamatosan bővítik, korszerűsítik az adatbázist.
A városi zöldfelületek klíma javító hatásáról tanácskoztak Szegeden a „Települési zöld infrastruktúra tervezés a klímaváltozás tükrében” című konferencián. Az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékén évtizedek óta folyó városklíma kutatások legújabb eredményei is azt bizonyítják, hogy a klímaváltozás várható kedvezőtlen hatásainak mérséklésében a klímatudatos szemlélettel megtervezett városi zöldfelületek egyértelműen kiemelkedő szerephez jutnak.
A faállomány számos pozitív hatást gyakorol egy város ökológiai állapotára, az ott élők egészségére, élhetőbbé téve a beépített városi környezetet. A fák alatt nappali időszakban bizonyítottan alacsonyabb a felszín közeli léghőmérséklet, mint a lombozattal nem takart szabad felszín felett. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a lombkorona csökkenti a felszínre érkező sugárzási energia mennyiségét, mivel annak egy részét visszaveri, más részét pedig elnyeli. Ez egyrészt közvetlen hőmérséklet csökkenést okoz, jelentős a humán komfortra gyakorolt hatása, e mellett nyári időszakban az épületek árnyékolásával a légkondicionálás költségeit is mérhetően csökkenti – magyarázta Gulyás Ágnes, az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék tanszékvezető helyettes egyetemi adjunktusa. Hozzátette: a fákkal beültetett területen nagyságrendekkel nagyobb a lombkoronában tárolt és onnan a levegőbe távozó víz mennyisége, mint a beépített területen, vagy akár füves felszínborításnál. Ez emeli a levegő páratartalmát, ami közvetve hozzájárul a fák alatti kellemesebb mikroklíma kialakulásához is. A fás vegetáció által megnövelt felszíni érdesség csökkenti a felszín közeli légmozgás sebességét, télen ez akár jelentős fűtési energia megtakarítással is járhat.
A városi faállománynak nagyon jelentős ökoszisztéma szolgáltatása a lehulló csapadék nagyarányú felfogása a levélfelületen, ami jelentősen lecsökkenti az extrém csapadékesemények alkalmával jelentkező villámárvizek méretét. A zöld felületek jelentős szerepet játszanak a levegőminőség javításában is, a légszennyező anyagok megkötésében. Fotoszintézisük során a fák tetemes mennyiségű CO2-ot használnak fel. Mindezek közvetve, vagy közvetlenül az emberi egészségre is hatással vannak, a humán komforton vagy a légzőszervi megbetegedéseken keresztül – összegezte a szakember.
Ahhoz, hogy hosszú távon is fenntartható, hatékony zöldfelület-menedzsmenttel rendelkezzen egy város, naprakész, részletes faállomány adatbázisra van szükség. Ennek érdekében az SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-vel együttműködésben, hallgatók bevonásával olyan részletes adatbázis létrehozásába kezdett, amely segíti a város zöld infrastruktúra tervezését és a faállomány városökológiai szerepének tudományos vizsgálatát. Az adatbázis igen sokrétű elemzést tesz lehetővé, kezdve a fajszerkezetet, a kor-, méret és egészségi megoszláson át egészen a monetáris értékelésig, amely a városi faállomány által nyújtott szolgáltatások valós pénzbeli értékét is igyekszik kifejezni elsősorban a döntéshozók munkájának elősegítésére.