Tonnaszámra úszik az ukrán hulladék a Tisza magyar szakaszán

A Tisza felső szakasza már apad, a levonuló árhullám azonban a külföldi vízgyűjtőről jelentős mennyiségű kommunális hulladékot szállít. A folyóink tisztaságáért küzdő PET Kupa gyors reagálású csoportja megdöbbentő felvételeket készített a több tonnányi úszó hulladékról, vagy ahogy ők nevezik, a „hulladék zajlásról”.

A hulladék járványügyi kockázatot is jelenthet, illetve védett környezetvédelmi területeket fenyeget, még sincs jelenleg alkalmazható gyakorlat a hulladéktenger megállítására. A PET Kupa szakemberei, az előzetesen kapott információik alapján a jándi kikötőnél kezdték a hulladék helyzet felderítését, ahol akkor a medréből kilépő Tisza még nem érte el a tetőzést. A vízen folyamatosan úsztak le uszadék anyagok, köztük rengeteg palack és egyéb – nagyrészt Ukrajnából érkező – háztartási hulladék. Ennek pontos összetételét nehéz megmondani, de mivel egyértelműen lakossági eredetű és nagy mennyiségű hulladékról van szó, feltételezhető hogy sok veszélyes anyagot (olaj, elem, állati tetem, vegyszer, stb.) is tartalmaz a szennyezés. A PET Kupa csapata a zajlás nyomába indult, a tokaji hídról csípték el a jelenséget. Percenként nagyjából 2 darab, 10-30 négyzetméteres hulladéksziget úszott el a tokaji híd alatt, melynek térfogata 30-35 százalékban tartalmaz lakossági hulladékot; elsősorban műanyagot, de felfedezhető volt gumi, üveg és döglött disznó is.

Mivel itt hajó hiányában nem tudtak vízre szállni, indult tovább a hajsza és Tiszacsegénél történt meg végül a vízre szállás, ahol a KÖTIVIZIG biztosított motoros csónakot a PET Kupa önkéntesei számára. Közel 16 folyamkilométer behajózása alatt jócskán láttak szemetet, de eddig akkor még nem ért el igazán a hulladék zajlás. Sok téves információt is kapott a csapat, ami rávilágított a rendszer gyenge pontjaira és arra, hogy az árvízveszély – érthető, emberi életeket féltő okokból – felülír minden környezetvédelmi veszélyhelyzetet. A leúszó hulladék a tetemek miatt azonban járványveszéllyel is párosul, illetve rendkívüli károkat okoz az árterek menti védett területek élővilágában.

„Szomorúan tapasztaltuk, hogy ez a probléma gazdátlan, a sok tonnányi hulladék már két napja hazai vizeinken úszik és úgy tűnik, mintha senki nem foglalkozna vele hatékonyan.. Évek óta hozza a hulladékot az áradó Tisza és még mindig nincs átfogó megoldás.”- hívta fel a figyelmet a problémára Hankó Gergely, az Öko-Pack Nonprofit Kft. munkatársa, a  PET Kupa csapatának hulladékgazdálkodással foglalkozó szakembere.

A hulladék zajlás elérte a Tiszalöki Vízerőmű zsilipjeit, azóta ott halmozódik fel. A PET Kupa tudomására jutott információk szerint a víznyomás és vízszint már akkora a zsilipnél, hogy hamarosan kinyitják és a vízzel együtt a hulladékot is továbbengedik.

A csapat a tapasztalatokat és a hulladék helyzetét az ügyben illetékes Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatóságnak jelentette és tájékoztatást kért a hulladék sorsáról. A PET Kupa csapata mielőbbi átfogó megoldást sürget, hogy a jövőben hasonló szennyezés ne legyen a Tisza magyarországi szakaszán,  illetve ne alakuljanak ki   szemétszigetek. A szomszédos országokkal évekkel ezelőtt aláírt nemzetközi egyezményre hivatkozva az ukrán és román szennyezők figyelmét fel kell hívni a problémára és meg kell kezdeni a közös nemzetközi megoldás kimunkálását.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.