Globális ügynökség alakul a napenergia terjesztésére – jelentette be a francia és indiai vezetők a párizsi klímacsúcson. A kezdeményezésbe 120 ország és több nagyvállalat is részt vehet, életre hívói azt tervezik, több milliárd dollárt ajánlanának fel egyes országoknak a napelemeik fejlesztésére.
Az OPEC-hez hasonló globális szövetséget hoznának létre, amely a napenergia terjesztését tűzi ki célul – jelentette be a párizsi klímakonferencián Narendra Modi indiai miniszterelnök és Francois Hollande francia államfő.
A napelemes technológiáért és technikákért létrehozott új ügynökség, az Iasta nevű világszervezetbe 120 országot hívtak meg, főleg meleg égövi államokat, ahol a leghatékonyabban lehet alkalmazni a napenergiát, de több dél-európai ország is meghívót kapott. Narendra Modi korábban a G20 országait arra kérte, anyagilag is támogassák a napenergia fejlesztését.
Kiyotó vége
A november 30-tól december 11-ig tartó, az ENSZ égisze alatt rendezett csúcson 195 ország vezetői és klímaszakértői vesznek részt. A klímacsúcson a remények szerint elfogadásra kerülő új nemzetközi megállapodás az 1997-ben kialkudott és 2020-ban lejáró kyotói jegyzőkönyv helyébe lép.
Az új megállapodás fő célja a globális felmelegedést két fokban korlátozni.
Nagyon olcsó lett
A napelemek költséghatékonysága az utóbbi néhány évben drasztikusan javult, szakértők már egyenesen a napenergia forradalmáról beszélnek. Korábban az energia tárolása jelentette a fő akadályt a technológia terjedése előtt, emiatt a napenergiát sokáig csak akkor lehetett kihasználni, ha a fogyasztás és a termelés összekapcsolódott. A közelmúltban azonban amerikai kutatók olyan, szén nanocsövekre épülő technológiát fejlesztettek, amivel hosszú távon el lehet tárolni az összegyűjtött napenergiát.
2011-ben olyan, úgynevezett hőelemeket hoztak létre, amelyek feltöltődnek, amíg fent van a nap, éjszaka vagy felhős időben pedig az összegyűjtött hőenergiát leadva működtetik tovább az elektromos eszközöket.
Legalább ennyire segítette a napelemek terjedését az új, olcsóbb gyártási technikák elterjedése, és az, hogy az elmúlt években drasztikusan eset a napkollektorok ára. Csak 2015-ben a napelemek gyártásához szükséges úgynevezett poliszilikonok ára 21 százalékkal csökkent.
Csak egy százaléka
India élen jár a napenergia fejlesztésében, idén tavasszal az ország áramtermelésének 10 százaléka napenergiából származott, felülmúlva az erre az évre kitűzött 8 százalékos célt. Modi a klímacsúcson bejelentette: 2030-ra India energiaigényeinek 40 százalékát megújuló forrásokból fedezik majd. Ez egyébként nem is annyira ambiciózus terv. Szakértők szerint az Indiában reálisan kiaknázható napenergiának még így is csak kevesebb, mint egy százalékát gyűjtik össze az eddig felszerelt napkollektorok.
A teljes cikk itt olvasható.