Megkétszereződött az emberi kibocsátású, óceánok által elnyelt hő mennyisége 1997 óta – állapította meg egy friss tanulmány.
A tudósok régóta tisztában vannak azzal, hogy az ember által előidézett globális felmelegedésből származó hőenergia több mint 90 százalékát nem a talaj, hanem a világ óceánjai veszik fel. Az új tanulmányhoz az 1870-es évekig visszanyúló óceánmegfigyelési adatokat vettek alapul – az 1872–76-os brit Challenger-expedíciótól kezdve a modern víz alatti mérőműszerek adatain át a számítógépes modellekig –, hogy kiderítsék, mennyi emberi kibocsátású hőt nyeltek el az óceánok az elmúlt 150 évben.
A Nature Climate Change szakfolyóiratban ismertetett kutatás szerint a világ óceánjai körülbelül 150 zettajoule (150 ezer trillió joule) energiát szívtak magukba 1865 és 1997 között, majd a következő 18 évben még egyszer ugyanennyit.
Tehát a Föld óceánjai annyi, embertől származó energiát zártak magukba 1997 óta, mintha a Hirosimára ledobott atombombát 75 éven át minden másodpercben felrobbantanák. Azoknak az évtizedeknek az adatait, amikor nem voltak megfelelő mérések, számítógépes szimulációval pótolták, így ezek hozzávetőleges számok, ám ezek is megbízhatóak a szerzők szerint. A plusz hő legnagyobb részét a víz felső 2300 métere veszi fel, azonban minden évben egyre mélyebb rétegek szívnak magukba egyre több energiát – magyarázta Paul Durack oceanográfus, a kaliforniai Lawrence Livermore nemzeti laboratórium (LLNL) munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A kutatás résztvevői és más tudósok szerint nem is annyira a számok aggasztóak, hanem a növekedés üteme.
Az óceánok azonban hatalmasak és hidegek, ezért az általuk elnyelt energia csak néhány tizedfokkal emeli a hőmérsékletet, ám az egyensúly a lényeges – mutatott rá Peter Glecker, a tanulmány vezető szerzője, az LLNL klimatológusa. Minél melegebbek az óceánok, annál kevesebb hőt képesek felvenni, így több hő marad a légkörben és a szárazföldön – figyelmeztetett Chris Forest, a tanulmány egyik szerzője, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatója. Az óceánok által elnyelt hőmennyiség növekedési kiugrása egybeesik a szárazföldek melegedésének az 1990-es évek vége óta megfigyelt rejtélyes lassulásával, miközben az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása emelkedett.
A jelenséget az ENSZ klímakutatói a felszíni melegedésben észlelt hézagnak, hiátusnak nevezték el. „A melegedési hézag a szárazföldek jelensége. A Föld éghajlata továbbra is melegszik, a hő zömét az óceánok nyelik el” – hangsúlyozta Matt Palmer klimatológus, a brit meteorológiai szolgálat munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban.