Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Teljes információhiányban van a világ Fukusima következményeivel kapcsolatban: az öt éve történt atombaleset gyökeresen átalakította a japánok gondolkodását, és minden új nukleáris projekt számára intő jel lehet, derült ki egy múlt heti londoni nemzetközi konferencián, melyen a tanulságok mellett a katasztrófa emberi-társadalmi oldaláról is benyomást szerezhettünk.
”Csernobil után csak legyintettünk. A japán technológiai színvonal, fegyelem és szervezettség mellett nálunk ilyen soha nem történhet meg” – mondta Naoto Kan egykori japán miniszterelnök egy múlt heti westminsteri nemzetközi konferencián, melyet brit képviselők egy csoportja kezdeményezett. Nagy-Britanniában jelenleg hat különböző helyszínt felölelő, ambiciózus angol nukleáris fejlesztési projektet terveznek: egyre több a kritikus hang, ennek az ülésnek az apropóját is két nukleáris katasztrófa évfordulója (Csernobil, 1986, Fukusima, 2011) adta.
Öt év elteltével elmondható, Fukusima nagyon sok japánnak örökre megváltoztatta a gondolkodását. Naoto Kan is úgy beszélt magáról, mint aki korábban pártolta az atomenergia használatát, még akkor is, ha a veszélyeket látva az atomenergia felügyeletét még jóval a baleset előtt a Kereskedelmi és Ipari Minisztérium helyett a Környezetvédelmi Minisztériumhoz utalta.
Akár 50 millió embert is érinthetett volna
A világ nem igazán érzékeli Fukusima következményeit: a katasztrófa miatt ma is több mint százezren élnek távol lakóhelyüktől, nagy részük ideiglenes céllal felépített konténerekben és lakóépületekben, közülük legalább huszonötezren soha nem is térhetnek majd vissza otthonukba. De nem is lenne igazán hová, hiszen a munkahelyek megszűntek, a mezőgazdasági termelés pedig szinte lehetetlenné vált. A környéken termelt, fogyasztásra alkalmasnak ítélt élelmiszereket is csak azért veszik a segíteni akarók, mert ezzel hozzájárulnak a katasztrófától sújtott prefektúrákat támogató jótékonysági alaphoz.
„Március 11-én éppen egy megbeszélésen ültem Tokióban, mondta Kan, amikor egyszer csak kilengett felettünk a csillár. Egyből az ugrott be, hogy vajon hol lehetett az epicentrum és mennyire volt súlyos a rengés. Később utánaszámoltunk: ha ugyanez a rengés a Tokió közeli atomerőműveket sújtja, akkor mintegy 50 millió embert kellett volna kitelepítenünk.”
A jövőt illetően ma már csakis atomenergia-mentes megoldást tud elképzelni Kan. „A japán nemzet jövőjét kockáztatja az, aki az atomból akarja kinyerni a szükséges energiát. Igaz, kényszerből, de akkor is meg tudtuk oldani az ország energiaellátását, amikor Fukusima után a biztonsági felülvizsgálat miatt mind az 54 japán reaktort leállíttattuk.”
Noha akkor jócskán megugrott az ország olaj- és földgázszámlája, de Kan szerint észszerű energiagazdálkodással és a megújuló energiaforrások fejlesztésével Japán Németországhoz hasonlóan végleg le tud mondani az atomenergia használatáról. “A napenergia hasznosítása már most is gyorsan terjed, ha ehhez még a biomassza, a geotermikus és a szélenergia is hozzájön, akkor 2050-re atommentes ország lehetünk. Ez már csak azért is fontos, mert azzal, hogy Fukusima nyomán megszigorodtak a biztonsági követelmények, a világon mindenütt sokszorosára növekedett az atomerőművek tervezéséhez és megépítéséhez szükséges idő – a már amúgy is drága nukleáris beruházások még drágábbak és még nehezebben finanszírozhatóvá és megtérülővé váltak” – mondta a volt miniszterelnök.
Az öregek visszamennek meghalni
Yoshiko Aoki szülőfaluját, Tomiokát a cunami mintegy 20 méteres hullámai elmosták. Mielőtt kitelepítették, ő szervezte a mentést. A falut elvileg mára lakhatásra újra alkalmasnak ítélték: a fiatalok, és különösen a kisgyerekesek azonban nem vállalják a kockázatot, amelyet a sugárszennyezett élőhelyek rejtenek. Az öregek viszont költöznek vissza a moratórium alól feloldott településekre. „Visszamennek meghalni, a családok pedig véglegesen szétszakadnak” – mondta Aoki, aki beszélt a kárpótlás ellentmondásairól is.
Azok jó része, akiket a legközvetlenebbül sújtotta tragédia, tetemes pénzügyi kárpótlást kapott, amiből jó néhányan szemet szúróan magas színvonalon kezdtek új életükbe. Akik akár csak néhány kilométerrel távolabb laktak a tragédiától, nem pénzt, hanem lakhatási lehetőséget kaptak – ha a moratórium feloldása után nem vállalják a visszaköltözést, akkor még a lakhatási támogatást is megvonhatják tőlük.
A teljes cikk itt olvasható.
