Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Öt újabb vízerőmű épülhet a tervek szerint a Dráva horvát szakaszán, melyek a környezetvédők szerint hihetetlen károkat okoznak majd a természetben. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás veszélyeztetése mellett olyan fajok is eltűnhetnek, mint az egyedülálló drávai tegzes.
Térképen jelölték a következő években a Kárpát-medencébe tervezett vízerőművek helyszíneit azok a természetvédelmi szervezetek, akik útjára indították a Blue heart of Europe (Európa Kék Szíve) program nemzetközi kezdeményezést. A civil szervezetek azért dolgoznak, hogy hitvallásuk szerint a figyelem központjába állítsák „a küszöbön álló balkáni gátőrületet és megkíméljék a legértékesebb folyókat és folyószakaszokat a pusztítástól”.
– Ez az egyedülálló európai kincs veszélybe került – mutatnak rá a balkanrivers.net oldalon, amely összefogja a kezdeményezést. – A kisebb kapacitású tervekkel együtt összesen 2 683 vízerőmű építését tervezik a következő néhány évben, a legtöbbet nagyvállalati vagy Európai Uniós támogatással, több igen értékes folyószakaszon.
Az oldalon található térkép szerint összesen öt darab 50 megawattos vízerőmű épülhet a Dráva folyó horvát oldalán: a Molve 1 Gyékenyesnél, a Molve 2 Somogyudvarhelynél, a Barc egy kicsit feljebb Barcsnál, illetve a Donji Miholjac a baranyai szakaszon, valamint az Osijek Eszéknél.
– Az európai természetvédelmi szervezetek mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák ezeknek az erőműveknek a megépítését – hangsúlyozta Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke, aki részt vett azon a konferencián is, melyet Belgrádban tartottak 18 ország részvételével. – Sok helyen olyan természetközeli területeket is érintene a szabályozás, ahová korábban az ember szinte még be sem tette a lábát, ezért ezek a vízerőművek hihetetlen károkat okozhatnak a természetben.
A Blue heart of Europe programban végzett vizsgálatok rámutattak: a balkáni területen 69 halfaj és az európai veszélyeztetett puhatestű állatállomány (kagylók és csigák) több mint 40 százaléka él, valamint számos olyan faj, amelyet még nem fedeztek fel a kutatók, például tegzesek. Egyedül itt él meg a dunai ingola vagy lazac, a Kárpát-medence bennszülött halfaja. Az összes európai fenyegetett halfaj 75 százaléka és a fenyegetés alatt álló puhatestűek 70 százaléka válik rendkívül sebezhetővé a gátépítések miatt. Valamennyien rajta vannak a Természetvédelmi Világszövetség kihalással fenyegetett fajok Vörös Listáján.
– A Dráva síkvidéki folyó, így nem képes arra, hogy meghajtsa a turbinát, ezért víztározót kell építeni, ami akár elsivatagosodást okozhat – hangsúlyozta Bodorik Janka, a Dráva Szövetség programvezetője. – A turbinák méretétől függően kisebb-nagyobb víztározókat kell építeni, amiből egyértelműen következik, hogy az oxigéndús folyóvíz helyett egy algás, könnyen „koszolódó” állóvíz jön létre. Miután az itt élő halfajoknak kristálytiszta, kavicsaljzatos, oxigéndús vízre van szüksége, ezért eltűnnek. Ezek jó része a Dráva bennszülött faja.
A teljes cikk itt olvasható.
