Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Termálvíz, hulladékhő, napelem, biodóm. Az állatkertek többféle környezetbarát megoldással igyekeznek a különféle állatfajoknak a legjobb életteret nyújtani, miközben saját költségeiket és a környezetre rótt terheket is csökkentik. Budapesten és Veszprémben járta körbe a témát az M1 – kék bolygó című műsorának stábja.
A Széchenyi Fürdő vizének, illetve hőjének nagy szerepe van benne, hogy a fővárosi állatkert lakói otthonosan érzik magukat. Hanga Zoltán, az intézmény szóvivője a műsorban kifejtette, a harmincas években épült ki az a vezetékrendszer a fürdőből, amely a termálvizet szállítja át az állatkertbe. Ezt normál csapvízzel megfelelő arányban elegyítve tudnak meleg termálvizet tölteni a vízilovak medencéjébe.
A vízilovaknak, illetve más afrikai, vagy trópusi állatoknak elsősorban nem kellemes fürdővízre, hanem az eredeti életterüknek megfelelő körülményekre van szükségük. A szóvivő szerint ennek megfelelően viszonylag korán kezdődik és későn fejeződik be a fűtési szezon az intézményben.
Mindehhez nagyon sok energiára van szükség, amelynek előállítása komoly teher az állatkerteknek és végeredményben a bolygónak is. A Fővárosi Állat- és Növénykert energia-felhasználásának korszerűsítését a Széchenyi Fürdő hetvenfokos termálvizével sikerült megoldani.
Hanga Zoltán kifejtette, a hetvenfokos vizet hűteni kell, gyakorlatilag hulladékhő is keletkezik, ezt kapja meg az állatkert. Vagyis területére már nem a termálvíz, hanem az általa felmelegített, 61 fokos meleg víz érkezik, amelyet az elefántház pincéjéből osztanak el a különféle alközpontokba, tulajdonképpen ezzel működik a fűtés.
Ez nemcsak környezet-, hanem pénztárcabarát is. Szavai szerint éves szinten a földgáz felhasználásban a megtakarítás százezer köbméterekben mérhető, téltől függően több millió, vagy néhány tízmillió forint is lehet.
A veszprémi állatkertben is kiemelt fontosságú a környezetbarát üzemeltetés. Török László, a kert igazgatója kifejtette, egy állatkerti fejlesztésnél alapvetően az állatoknak építik a létesítményeket, hiszen a legfontosabb, hogy minden igényüket kielégítsék, de ugyanilyen fontos, hogy könnyen fenntartható, hosszú távon finanszírozható projektet hozzanak létre.
Erre jó példa az állatkert elefántháza, amely a közelmúltban még Energiahatékonysági Különdíjat is nyert. Szavai szerint a külső falakon húsz centi szigetelést helyeztek el, a fűtés faelgázosító kazánnal történik, valamint az elefántház mellett egy kisebb napelemparkot is telepítettek. Az ormányosok fürdővizét is napenergiával temperálják.
Budapesten a Mérték Építészeti Stúdió irodájában történik a fővárosi állatkert soron következő fejlesztése, a Pannon Park tervezése. A körülbelül öthektáros park központi létesítménye egy úgynevezett biodóm lesz.
Paulinyi Gergely a Mérték Group Zrt. elnök-vezérigazgatója kifejtette, a biodóm mesterséges ökoszisztémát életben tartó csarnoképület, nagyon feltörekvő jelenség a városi környezetben. Bizonyos biodómok növényházként működnek, mások egyszerre flórát és faunát is életben tartanak.
A környezetbarát szempontokat figyelembe vevő építészet ma már nem kuriózum, a komoly beruházásoknál mindenütt vezérelv.
Reith András a Zrt. kutatás-fejlesztési igazgatója elmondta, az épület és az élőhelyek temperálására fordított hőmennyiséget közel 70 százalékban a termálvízből tudják fedezni, a felhasznált vízmennyiségnek is nagy részét az elfolyó kútvizekből fedezik. Mindezt kiegészítették olyan lehetőségekkel, mint a csapadékvíz újrahasznosítása vagy a területen keletkező szennyvíz természetes tisztítása, illetve újrahasznosítása.
A tervek alapján a Pannon Park egyes elemei 2018-ra megvalósulnak, az összes létesítmény pedig 2019-re készül el.