Az épületek a jövőnek épülnek, emiatt a homlokzatok és tetők termikus minősége – melyet az épületelem U-értéke határoz meg – 0,1 és 0,15 W/m2K között optimális mértékű.

Mekkora a hőszigetelésekben rejlő „szürke energia” jelentősége?

Az épületek a jövőnek épülnek, emiatt a homlokzatok és tetők termikus minősége – melyet az épületelem U-értéke határoz meg – 0,1 és 0,15 W/m2K között optimális mértékű.

Ebben nem játszik szerepet, hogy milyen építőanyag kerül felhasználásra. Az U-érték egy bizonyos szerkezetre kiszámítható fizikai mennyiség, az adott épületelem termikus minőségét írja le, ami a konkrét anyagfajtától független. Ez abban az esetben is érvényes, ha az ún. „szürke energiát” is figyelembe vesszük, tehát azt az energia mennyiséget, amit az adott hőszigetelő anyag előállítása közben használtak fel.

Egy számítási példa: egy régi ház falazatának U-értéke 1,4 W/m2K, az éves hőveszteség 1 m2-en 120 kWh évente. Egy olajkazánnal az elveszett hő pótlásához 146 kWh primerenergia szükséges (10% üzemi veszteség, primerenergiatényező a fűtőolaj esetén 1,1).

A homlokzatot hőszigetelik 8,5 cm polisztirol hőszigeteléssel, melynek következtében az U-érték 0,3 W/m2K-re csökken, így az éves az energiamegtakarítás 97 kWh. Ezzel szemben áll az anyag előállításához szükséges 24 kWh. Tehát a hőszigetelőanyag energetikai amortizációja pontosan 0,2 év. 25 éves élettartamot feltételezve a teljes energiamegtakarítás 2900 kWh négyzetméterenként. A gyakorlatban a teljes élettartam általában ennél lényegesen több, ha a felületet megfelelően ápolták.

A számítási példa érzékelteti, hogy a hőszigetelésbe fektetett energia nagy mértékű haszonnal jár. A kőolajat sokkal érdemesebb hőszigetelő anyagban tárolni, mint elégetni. Ehhez hozzájárul az is, hogy az anyagot az élettartama végén az anyagkörforgásban újra lehet hasznosítani, legrosszabb esetben elégetni, miközben jelentős mennyiségű hő szabadul fel.

A példában szereplő polisztirol ráadásul magas energiaigényű az előállítása során. Amennyiben más anyagot használnak fel, például kőzetgyapotot, cellulózt, sőt szalmát, akkor a „szürke” és az üzemi energiából álló energiamérleg még pozitívabb. De mivel az előállításhoz szükséges szürke energia az összes energiamennyiségnek csak töredék részét teszi ki, annak részaránya alig játszik szerepet, ami annál kisebb, minél hosszabb életű az adott hőszigetelő anyag.

Mindebből az a következtetés vonható le, hogy elsődleges fontossággal a hőszigetelés minősége rendelkezik.

Ha ez biztosítva van, akkor lehet a szerkezetet és a kiválasztott anyagokat optimalizálni. Mindez bő teret nyit a személyes igényeknek, esetleg egyéb követelményeknek, mint például a tűzvédelem, mechanikai, épületbiológiai tulajdonságok, páradiffúzió vagy a bekerülési ár.

forrás: greenpress.hu

Ajánlott tartalom

Mutatjuk kik és hol kaphatnak a 3 milliós napelemes állami pénzből!

Januártól új otthonfelújítási támogatás indul, amely csak 5000 fő alatti településeken élő gyerekes családok számára nyújt kedvezményt lakáskorszerűsítéshez.