Miként viszonyulnak a magyarok a klímaváltozáshoz?

Majdnem minden árt a környezetben, amit a modern életben csinálunk – válaszolta a megkérdezettek 40 százaléka a Magyar Tudományos Akadémia felmérése során.

Az MTA azt vizsgálta, hogy Magyarországon az emberek hogyan viszonyulnak a klímaváltozáshoz. A kutatásból kiderül, hogy ebben a kérdésben az emberek saját felelősségüket hasonlónak látják, mint a politikusokét, vagy a kormányét. Megoldás terén viszont a kutatóktól, tudósoktól várják a megoldást.

Baranyai Nóra és Varjú Viktor a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársai azt mondták, hogy ez a felmérés egy nagyobb kutatás részét képezte. A Magyarország hosszú távú társadalmi és gazdasági előrejelzése címmel készült kutatásban gazdasági, demográfiai és földhasználati előrejelzések készültek és ezeket a mutatókat kívánták árnyalni a kérdőívben adott válaszokkal. Az MTA munkatársai arra törekedtek, hogy megyei szinten is reprezentatív legyen ez kérdőív. A válaszadók több mint 90 százaléka tisztában volt a fogalommal és az ellenőrző kérdések is megerősítették ezt. Például az is kiderült, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében érzékelik a legjobban a klímaváltozás hatásait, viszont itt tudnak a legkevesebbet erről az emberek.

Nézzék meg az április 7-én az Egyenlítőt este 11 órakor az OzoneNetwork tévén, melynek vendégei Baranyai Nóra és Varjú Viktor, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársai lesznek, és még többet megtudhatnak arról, hogy a magyar emberek miként viszonyulnak a klímaváltozáshoz.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.