Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A huszadik század második felét a gyors városiasodás jellemezte. A folyamat újabb sebességre kapcsol, de a leggyorsabb most már a harmadik világban növekednek a metropoliszok. Ott híznak a leginkább a milliomosok magánvagyonai is.
Jelenleg 7,2 milliárd ember él a Földön, 2050-re várhatóan 2,5 milliárddal gyarapodunk, kb. 9,5-9,7 milliárdra, a városlakók több mint fele félmilliós lélekszámúnál kisebb városban él. Több milliós városból már az 1955-ben sem volt hiány, de 2015-re már a hetvenet is meghaladta a megapoliszok száma, de 1955-ben csak 2 város rendelkezett 10 milliót meghaladó népességgel, most már 8 metropoliszban található 20 milliónál több lakó. Csakhogy a gazdasági és demográfiai folyamatok miatt nem ugyanazok a városok nőnek a leggyorsabban – és a legnagyobbra – mint a 20. században gondolhattuk. A 20. századi toplistából ugyanis most csak kettő került fel a mostani szupergyorsan növekvő városok közé, derült ki a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) által közzétett ENSZ-adatokból, melyet az Urbanisation Project keretében gyűjtöttek.
Más toplista rajzolódik ki azonban, ha azt vesszük alapul, mely városok nőttek a leggyorsabban – de nem feltétlenül kerültek be a legnagyobbak közé. Sencsen, mely a Kínába kihelyezett termelés fellegvára 1950-ben még csak egy kis halászfalu volt 3148 lakóval. Most 12 millióan lakják.
Meglepően kicsi a vidéki falukban és településeken élők aránya. Európában a lakosság 73 %-a él városokban, Dél-Amerikában 83 %, Észak-Amerikában 82 %.
Afrika és Ázsia lakosságát hagyományosan falusiak alkotják, de mindkét földrészben gyorsan közelíti az 50 százalékos határértéket a városlakók aránya. Hamarosan ők lesznek többségben.
1960-ban a Szahara alatti Afrika egyetlen olyan várossal bírt, melyben több mint egymillióan éltek. Ez volt Johannesburg. 1970-re már négy nagyvárosa volt, 2010-ben 33.
London és New York egyaránt 9-10 emberrel gyarapodik óránként. (Azt nem közlik a statisztikusok, hogy ez a gyerekszületéseket és a bevándorlásokat, a letelepedési engedélyt megkapó egyéneket is magában foglalja-e, de vélhetően igen.) Londonban 8,6 millióan élnek. Mumbai óránként 51 emberrel gyarapodik, Delhi 79 fővel.
Mégis megéri
2012-ben a Föld lakosságának 33 százaléka élt városokban, 2050-re ez az arány várhatóan meghaladja a 70 százalékot. Ez irdatlanul nagy logisztikai kihívásokat jelent és nagy tehertételt ró a környezetre. Elemzők szerint azonban nemzetgazdasági szempontból megéri élénkíteni a városiasodást: 2012-ben a gazdasági termelőtevékenység 55 százaléka városokban zajlott. Sőt a milliárdosok száma is az új megapoliszokban nő a leggyorsabban. Ma már Peking a legtöbb milliárdos lakost magának mondó város. A listán lehagyta New Yorkot, eddig hagyományos ott lakott a legtöbb krőzus. A Földön összesen 2188 milliárdos él, közülük Pekingben él 100, míg New Yorkban már “csak” 95. De országos szinten is legyőzte Kína az Egyesült Államokat a milliárdosok számát illetően.
A világ legnagyobb városai 1955-ben
Tokió 13,71 M
New York + Newark 13,22 M
Oszaka 8,62 M
London 8,28 M
Párizs 6,8 M
Sanghaj 5,85 M
Buenos Aires 5,8 M
Moszkva 5,75 M
Chicago 5,56 M
Los Angeles + Long Beach + Santa Ana 5,15 M
A legnagyobb városok 2015-ben
Tokió 38 M
Delhi 25,7 M
Sanghaj 23,74 M
Sao Paulo 21,07 M
Mumbai 21,04 M
Mexikóváros 21 M
Peking 20,38 M
Oszaka 20,24 M
Kairó 18,77 M
New York + Newark 18,59 M
A legnagyobb városok 2050-ben
Mumbai 42,4 M
Delhi 36,2 M
Dakka 35,2 M
Kinshasa 35 M
Kalkutta 33 M
Lagosz 32,6 M
Tokió 32,6 M
Karacsi 31,7 M
New York 24,8 M
Mexikóváros 24,3 M
A jelenlegi demográfiai folyamatok alapján 2070-re Kinshasa lesz a világ legnagyobb városa.
forrás: piacesprofit.hu