Az állam állja a szigetelést – íme, a részletek!

Csütörtökön megjelent a családi házak energetikai korszerűsítését segítő, szerdán beharangozott kiírás. A legfeljebb 2,5 milliós segítség kétezer családnak jelenthet könnyebbséget, már amennyiben sikerrel pályáznak.

Pontos felmérések még nem készültek a hazai családi házak energiagazdálkodásáról, de azzal azért nagyjából mindenki tisztában van, hogy a magyar ingatlanok elég pazarlók. A nyáron induló pályázat az 5 milliárdos keretösszeg alapján nagyjából 2 ezer ház korszerűsítését segítheti, ami már első ránézésre is meglehetősen kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy az országban mintegy 2,5 millió ilyen épület áll. Persze ezeknek nem mindegyike korszerűtlen, de a tavaly februárban megjelent Nemzeti Épületenergetikai Stratégiából azért kiderült, hogy közel negyedük még 1945 előtt épült, csaknem felük pedig 1946 és 1980 közötti. Összességében tehát a szóba jövő ingatlanok nagyjából háromnegyedét húzták fel 1980 előtt – az akkori hőtechnikai követelményeknek megfelelően.

Az ÉMI felméréséből kiolvasható az is, hogy a hőszigetelt homlokzatú családi házak aránya a település jellegétől függően csupán 5-30 százalékos, az 1980 előtt épülteknél pedig 16 százalék alatti. Ha a részleges szigeteléseket is figyelembe vesszük, akkor azt látjuk, hogy ezen ingatlanok 5-60 százaléka szigetelt valamilyen szinten, településenkénti óriási szórással. A nyílászárók állapotát tekintve valamivel kedvezőbb a helyzet: a jó állapotú vagy kicserélt ablakok aránya a 2001 előtti családi házaknál településtől függően 27-75 százalék – a szórás tehát itt is óriási.

Igazi rezsicsökkentés

A nem éppen fényes helyzeten segít valamelyest az idén júliusban, az Otthon Melege keretei között startoló alprogram. „Mindenképpen komoly előrelépésről van szó, mert ugyan a pályázat kerete egyelőre szerény, a komplex korszerűsítést támogatja. Tehát nem csak a kazáncserét vagy az ablakcserét segíti, hanem minden olyan beruházást, amely energiahatékonyabbá teheti a családi házakat” – mondja az MNO-nak Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének tagozati elnöke. Hozzáteszi: a maximum 2,5 milliós támogatási összegből az is következik, hogy egy családi ház felújítása – az ennél elvárt 55 százalékos önerőt figyelembe véve – 5 millió forintból is történhet. Ez pedig már komoly energiamegtakarítást eredményező, összetett munkálatokat is jelenthet.

Komplex programok

A pályázati pénzből az épületek homlokzati nyílászáróinak cseréje, homlokzatok hőszigetelése, épületgépészeti rendszerek, például kazánok és radiátorok cseréje, felújítása, valamint napelemes, napkollektoros rendszerek, biomassza kazánrendszerek kiépítése egyaránt fizethető. A vissza nem térítendő támogatást elnyerő pályázatokat az arányosan elérhető szén-dioxid-megtakarítás figyelembevételével rangsorolják.

A pénzre kizárólag a

hagyományos technológiájú,

1996 előtt épült és

1995. december 31. előtti építési engedéllyel rendelkező,

egylakásos,

legfeljebb 135 négyzetméternyi fűtött alapterülettel rendelkező házak tulajdonosai pályázhatnak.

A támogatás az elszámolható költségek 40-55 százalékára igényelhető. Az odaítélhető összeg a fejlesztés komplexitásától függ:

a maximális 2,5 milliós keret akkor hívható le, ha a hőszigeteléssel egyidejűleg más energiahatékonysági fejlesztést is bevállal a pályázó, mellette pedig kiépít legalább egy megújuló energiát hasznosító rendszert. Ekkor a 2,5 milliós támogatás a teljes beruházási költség 55 százalékát teheti ki.

Az 50 százalékos, legfeljebb 2 milliós és a 45 százalékos, maximum 1,5 milliós keretnek kicsit lazábbak a feltételei, de megújuló energiát használó rendszert mindkettőnél ki kell építeni. Csak hőszigetelésre 40 százaléknyi pénz hívható le, 1,25 milliós plafonnal. A megítélt összeg elsősorban attól függ, hogy a segítségével végrehajtott beruházás évente mennyivel csökkenti az épület által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét.

Ördög a részletekben

A pályázati pénzből kizárólag megfelelőségi igazolással rendelkező építőanyagok és eszközök szerezhetők be, a munkadíj pedig nem haladhatja meg az anyagköltség 60 százalékát. Előírás az is, hogy a nyílászárók beszerzési és beépítési költsége nem lépheti át a négyzetméterenkénti 60 ezer forintot. A saját kivitelezésű felújítási munkák után nem kérhető támogatás, és egyebek közt az állványozási költségek, beltéri nyílászárók, hagyományos új kémény kiépítésének díjáról sem nyújthatók be számlák.

A pályázati kiírás rögzíti azt is, hogy kik nem kérhetnek egyáltalán pénzt. Ilyenek a lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adótartozással vagy köztartozással rendelkezők (kivéve, ha már kaptak részletfizetési kedvezményt vagy halasztást), azok, akik már megkezdték a felújítást és a csalók, tehát a hamis adatokkal, árajánlatokkal operálók.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

A fenntartható fűtési megoldások jövője: a hőszivattyú

A klímaváltozás korában egyre sürgetőbbé válik a fenntartható és energiahatékony alternatív megoldások keresése, különösen az otthonaink fűtésének területén. Az innovációk középpontjában álló hőszivattyúk nemcsak csökkenthetik a háztartások energiafogyasztását, hanem jelentős mértékben hozzájárulhatnak a környezeti terhelés minimalizálásához. De miért érdemes ezt a technológiát választani, és hogyan alakíthatják át a fűtési rendszerek jövőjét? A következő cikkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.