Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Körülbelül nyolcezer kilométer és 25 év választja el egymástól a csernobili és a fukusimai atomkatasztrófát. Vajon miben hasonlított, és miben különbözött egymástól az ukrajnai és a japán atomerőmű balesete?
Mindkét erőmű a múlt század ’70-es éveiben épült: Fukusima 1971-ben, Csernobil hat évvel később. Vagyis a japán erőmű túlélt negyven évet, míg az ukrajnai csak kilencet. A katasztrófa évében Fukusimában hat, Csernobilban négy reaktor működött.
Az okok
Mindkét katasztrófa hátterében álltak tervezési hibák és hanyagságból fakadó hiányosságok is.
A csernobili erőműben történt robbanást egy kísérlet okozta, amelyet egy ottani kutatócsoport végzett 1986 április 26-án.
A nemzetközi Atomenergia Ügynökség elsőre a kísérletet végzők melléfogásainak tulajdonította a katasztrófát, de később módosította álláspontját.
Végül is arra jutottak, hogy leginkább a reaktorok konstrukciójában volt kódolva ez a baleset. Azok, akik ezeket a nagy nyomású csőreaktorokat tervezték, meg voltak győződve arról, hogy bizonyos események tragédiához vezető kombinációja nem állhat elő. Miután ilyesmire nem készültek, nem is gondoltak ennek megelőzésére. A csernobili atomerőmű biztonsági rendszere nem volt alkalmas arra, hogy kivédje mindazt, ami 1986 április 26-án éjjel történt.
* A fukusimai atomerőmű összeomlását egy földrengés okozta, illetve az azt követő szökőár 2011 március 11-én. Arra, hogy ilyen hatalmas cunami jöhet, figyelmeztettek a szakemberek, de végül abban maradtak, hogy nem valószínű. A földrengés miatt összomlott az áramellátás és a tartalék generátorok is megrongálódtak, úgyhogy megszűnt a reaktorok hűtése.
Sugárveszély
A csernobili és a fukusimai atomkatasztrófát is a legsúlyosabb, hetes fokozatúként sorolta be a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség.
Fekvéséből következően a csernobili atomerőműben történt baleset jókora veszélyt jelentett az Ukrajnával szomszédos országokra, és valamilyen formában elérte egész Európát. Egyedül Portugáliában nem volt mérhető a hatása.
A fukusimai erőműből szivárgó, szennyezett hűtővíz először a talajt itatja át, majd a talajvízzel együtt kerül az óceánba. Radionuklidokat mostanra a Csendes-óceán Japántól távol eső területein is kimutattak, igaz, a szennyeződés mértéke csak a japán vizeken számottevő.
Az Euronews riportere, Chris Cummins a tragédia harmadik évfordulóján járt ott
Moszkva vagy Tokió kezelte jobban a helyzetet?
A szovjet vezetés mindent megtett, hogy eltitkolja a balesetet. Csakhogy egy svéd atomerőmű szakemberei két nappal később kiszúrták, hogy szokatlanul nagy a sugárzás, úgyhogy kipattant a botrány. Attól kezdve Moszkva már csak a katasztrófa bagatelizálásával próbálkozhatott. Ezzel nagyon sok ember egészségét sodorták veszélybe.
Nagyon úgy néz ki, hogy a japán kormány sok régi hibát elkövetett 25 évvel később. A lakosság kimenekítése gyorsan és profi módon folyt, de aztán két és fél hónap is eltelt, mire nyilvánosságra hozták, hogy az egyik fukusimai erőműben a szó szoros értelmében olvadnak a fűtőelemek, mert nincs hűtés.
Mindkét katasztrófa színhelyét őrzik. A csernobili atomerőmű 30 kilométeres körzetben megközelíthetetlen. A fukusimai reaktorok köré egy 10 és egy 20 kilométer sugarú kört is húztak: ezekbe a zónákba csak engedéllyel lehet bejutni.
Mindkét helyről százezreket költöztettek el. Csernobilból és környékéről, illetve a közeli fehérorosz és orosz falvakból, városokból összesen 350 ezer embernek kellett elmenekülnie a tragédia idején és az azt követő években. Fukusimában és a környező településeken 300 ezer ember volt kénytelen felkerekedni pár nap leforgása alatt, hogy új otthont teremtsen valahol máshol.
A katasztrófa után öt évvel sok egykori fukusimai még mindig átmeneti szállásokon él. Kaptak engedélyt, hogy meglátogassák korábbi otthonukat, de minden egyes alkalommal legfeljebb öt órát tölthetnek a biztonsági zónában.
Az ukránok közül körülbelül ezerkétszázan a tiltás ellenére visszaköltöztek a csernobili erőmű környékére az elmúlt 30 évben. Mindnyájan idős emberek.
forrás: euronews.com
