Amit nem használsz el, azért nem is fizetsz, nemde?

Ne feledjük, a legolcsóbb és legtisztább energia az, amit meg sem termelünk. Hazánkban az energiát – áram és hűtés-fűtés – túlnyomó többségben fosszilis energiahordozók felhasználásával állítják elő, ezért kimondottan fontos az energiahatékonyság. És mivel globális szinten a világ energiafogyasztásának mintegy harmadát fordítjuk az épületek fűtésére és hűtésére, érdemes ismét néhány gondolatot az épületenergetikai fejlesztések fontosságának oltárán áldozni.

A nagyvárosok esetében, különösen a sűrűn beépített, kevés zöldterülettel rendelkező belvárosi részeken hőszigetek alakulnak ki, ahol akár öt Celsius-fokkal is melegebb lehet, mint egy természetes környezetben. A 20 foknál melegebb, úgynevezett trópusi éjszakák száma tendenciózusan növekszik. Ezeken a napokon ugrásszerűen megnő a halálozások száma, főleg az idős korosztály tekintetében. Ezt megakadályozandó, a városok és városrészek tervezésekor szükség van a szellőzést szolgáló zöld folyosók kialakítására, a meglévő zöld övezetek és parkosítások beépítését pedig el kell kerülni.

Legalábbis a tervezés szintjén, hiszen a várostervezési és -üzemeltetési módszertanok a gyakorlatban manapság szinte még egyáltalán nem veszik figyelembe az éghajlatváltozás és az urbanisztika közötti összefüggéseket. Problémát jelent, hogy ahol mégis, ott általában az építőiparon csúszik el a dolog: az energetikai előírásokat számos esetben nem tartják be és nem ellenőrzik, elsősorban a feszített határidőkre hivatkozva. Ez pedig globálisan egy ördögi körbe torkollhat: az ökolábnyomunk egyre szélsőségesebb időjárási körülményeket okoz – tovább tart a téli és nyári időszak egyaránt –, ezáltal pedig nő a fűtési és hűtési energiaigény, amire szigorodnak az építésügyi előírások, amelyeket természetesen továbbra sem fognak száz százalékig betartani…

És így maradnak az utólagos megoldások, például a különféle szigetelési programok és háztartásigép-csere kezdeményezések. Csak ez – már a mennyiségi korlátosság miatt is – nem jelent tökéletes megoldást: hazánkban jelenleg majdnem hárommillió – energetikai szempontból katasztrofális állapotban lévő – családi ház van, ami a lakosság méretéhez képest magas számnak mondható. Ezeken lenne mit dolgozni.

Jó hír azonban, hogy habár nem jelent tökéletes megoldást az utólagos beavatkozások elvégzése, azért sokat képesek javítani az összképen. 2013-ban a Műszaki Egyetem szakmai támogatásával elindult a Nálam szigetelnek program, ami arra hivatott, hogy bebizonyítsa, megfelelő hőszigeteléssel nagymértékű energia- és költségmegtakarítások érhetők el. A program során egy szigetelt és egy nem szigetelt lakóház fogyasztását és költségadatait elemezték annak hét hónapja alatt: nem meglepő módon a szigetelt családi házban lakók 113 ezer forintot spóroltak meg az elavult szigeteléssel rendelkező házhoz képest.

Az Európai Unió rövidtávú céljai közt szerepel, hogy 20 millió fővel csökkentse az (energia)szegények számát, ugyanis 2008 és 2013 között milliós nagyságrenddel nőtt a szegénység és társadalmi kirekesztődés által érintett emberek száma az Unió tagállamaiban. A célkitűzés kétségtelenül nemes, azonban nagy kérdés, hogy miként tudjuk ezt hatékonyan véghezvinni, ha az energia egységára nem csökken, adott esetben esetleg még növekszik is. A válasz egyértelműen a fogyasztási volumen csökkentésében rejlik, ami pedig egyenes utat jelent az energiahatékonysági fejlesztések irányába.

forrás: chikansplanet.blog.hu