Nemcsak a helybelieknek, de a könyékbeli települések alcsony képzettségű állástalanjainak is reményt jelentette a várdai biogázüzem, melynek virágkertészete legalább hetven munkanélkülinek adhatott volna biztos megélhetést.

Hét év viszontagság után szabadulnának a várdai biogázüzemtől

Nemcsak a helybelieknek, de a könyékbeli települések alcsony képzettségű állástalanjainak is reményt jelentette a várdai biogázüzem, melynek virágkertészete legalább hetven munkanélkülinek adhatott volna biztos megélhetést.

A holland befektető viszont belefáradt a küzdelembe a hatóságokkal és cégekkel, s szabadulna az erőműtől. A helyiek szerint csúszán kiszúrtak a németalföldiekkel…

– Hatalmas lépés az erőmű beindulása a település életében – mondta Varga András, Várda polgármestere tavaly augusztus végén a biogáz-erőmű avatási ünnepségén, melyen Elzo Molenberg, a budapesti holland nagykövetség első titkára, nagykövet helyettes is részt vett. – Az innen érkező iparűzési adó jelenleg a költségvetésünk ötödét, teljes kapacitás esetén a harmadát jelenti majd. Emellett az erőmű hőenergiájára épülő virágkertészet több tucat munkahelyet jelent majd.

Kilenc hónappal ezelőtt tehát úgy tűnt, ha nehezen is, de végre elindul a termelés az üzemben.

– Úgy tűnt, minden rendben van – sóhajtott Varga András –, a Kavíz biztosította a működéshez szükséges szennyvíziszapot, s kiírtak egy pályázatot is, mely elsőre úgy tűnt, mintha csak a várdai projekthez találták volna ki.

A kertészet korszerűsítése, üveg- és fóliaházak létrehozása energiahatékonyság növelésével, geotermikus energia felhasználásával címet viselő lehetőségre le is csaptak a hollandok, aki még termálkutat is fúrattak – 83 fokos vizet találtak – volna, ha… Ha a kiíró nem függeszti fel a pályázatot.

– Ráadásul a szennyvíziszapból is akkora mennyiség kellett az erőmű működéséhez, hogy a Kavíz közbeszerzést írt ki, s mivel az árakról nem sikerült megegyezni, leállították a szállítást – jegyezte meg a polgármester.

Kurtjenséknél – az apa ekkor már fiára, Leóra testálta a várdai projektet – ekkor betelt a pohár, s hét év küszködés után arra jutottak: vagy eladják az üzemet, vagy a helyi viszonyokat jobban ismerő magyar partnert vonnak be – szívük szerint előbbi lenne az ideális megoldás…

– A kertészetet úgy 1,5–2 milliárdból tervezték felépíteni – sorolta a számokat a várdai faluvezető. – Hektáronként 12-15 embernek adott volna munkát, ami a hat hektáron alsó hangon is hetven munkahelyet jelentette volna.

S nemcsak a várdaiaknak, hanem környékbeli településeken élőknek, méghozzá a legnehezebben állást találó, alacsony képzettségű munkaerőnek. Várdán, Jutában, Somogyjádon, Magyaregresen, Hetesen sokan elvégezték az egy éves, alapfokú kertésztanfolyamot, bízva, hogy ezzel majd előnyt élveznek a felvételnél.

– Varrónő az eredeti végzettségem – mondta a várdai Fekete Anna, a tizenkét kertészvizsgával rendelkező helyi egyike. – Ilyen munkát csak Kaposváron találnék, de amikor megtudják, három gyerekem van, s Várdáról járnék be, köszönik, de nem kérnek belőlem. Ezért is lett volna ideális a virágkertészet, hiszen helyben kaptam volna munkát. Ráadásul a fizetés is meghaladta volna a minimálbért: az eredeti tervek alapján nagyjából nettó százezer forintot kereshettek volna az asszonyok, akiknek így maradt a közmunka-program.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Áramot termel és árnyékot ad: miért választják egyre többen a napelemes parkolótetőket?

Még közel sem olyan sok tetőn jelentek meg napelemek itthon, mint tőlünk nyugatabbra, de máris itt egy másik remek lehetőség. Napelem ugyanis máshová is kerülhet, mint családi házak vagy középületek tetejére.