A technológia 10 százalékos hatékonysággal alakítja át a napenergiát folyékony üzemanyaggá, ami jóval magasabb, mint az egyszázaléknyi hatékonyság a leggyorsabban növő növények esetében.
A bionikus levél 2.0-ra (bionic leaf 2.0) keresztelt technológia napelemeket használ a víz molekuláinak oxigénre és hidrogénre való szétválasztásához. A szétválasztott hidrogént egy kamrába vezetik, ahol baktérium eszi meg, és egy speciális fémkatalizátor és szén-dioxid segítségével folyékony üzemanyagot állítanak elő – ismertették az eljárást a Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban. A módszer a növények fotoszintézisének mesterséges verziója, amikor napfényből, vízből és szén-dioxidból energiatároló molekulákat hoznak létre. Ha a gazdaságban életképes lesz a technológia, kiválthatja az olajkutakat és a növénytermesztést a bioüzemanyag-gyártáshoz. Ez az új energiaforrás nem jelent vetélytársat az élelmiszer-termelésre használt mezőgazdasági területeknek – magyarázta Daniel Nocera, a Harvard Egyetem professzora, a tanulmány vezető szerzője.
A kukoricát, cukornádat, repcét tömeges mértékben termesztik bioüzemanyag-gyártáshoz. Világszerte a termőterületek négy százalékát használják ilyen célból és nem élelmiszer-termelésre a Virginiai Egyetem márciusban közzétett tanulmánya szerint. Kistermelők tízezreit űzték el földjeikről a bioüzemanyaghoz szükséges növények nagyüzemi termesztése miatt.
A technológia napelmeinek földterületigénye tizede a cukornádtermeléshez szükséges földeknek. Ha a kormányok megadóztatják a széndioxid-kibocsátást, a bionikus levél költséghatékony alternatív energiaforrás lesz a befektetők számára – magyarázta Nocera.
A bionikus levél 2.0 a napenergiát 10 százalékos hatékonysággal alakítja át folyékony üzemanyaggá, ami jóval magasabb, mint az egyszázaléknyi hatékonyság a leggyorsabban növő növények esetében – tette hozzá a professzor.