Bányák, építkezések, dohány- és teaültetvények, ruhagyárak – csak néhány a gyermekmunka gyakori helyszínei közül, ahol borzalmas munkakörülmények között, védelem nélkül, gyakran a túlélésért küzdve dolgoznak gyerekek, sokszor bántalmazásnak vagy akár szexuális erőszaknak kitéve.
Több mint 160 millió gyermekmunkás él a világon, a legtöbben a fejlődő országokban a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint. Több mint 70 millióan közülük még a 11. évüket sem töltötték be. Világszerte mintegy 100 millió gyermek, a gyermekmunkások közel 60 százaléka, dolgozik a mezőgazdaságban, akár még egészségüket és biztonságukat is veszélyeztetve. A szub-szaharai Afrikában minden ötödik 5–7 éves gyermek végez az életkorának nem megfelelő munkát, de nem sokkal jobb a helyzet Ázsiában vagy Latin-Amerikában sem: itt körülbelül minden tizedik gyerek minősül gyermekmunkásnak.
„Fogyasztóként jogosan várjuk el, hogy az általunk vásárolt élelmiszereket, a ruháinkat ne gyermek- vagy kényszermunkával állítsák elő” – mondta az adatok kapcsán az ILO főigazgatója, Guy Ryder. Az ILO ezért új, online kurzust indított a gyermekmunka visszaszorítására, amely többek között olyan technológiákat mutat be, amelyek alkalmazásával kevésbé lesz szükség a gyermekek bevonására, továbbá biztonságosabb mezőgazdasági technikákat ajánl.
Gyakran ez egészen egyszerű dolgokat jelenthet, például az ökrök megfelelő idomítása, hogy a szántás során ne a gyermekeknek kelljen előttük haladva vezetni őket. A gyomlálásban gyakran vesznek részt kiskorúak. Azonban új technológiák révén, például rizs soros ültetése gépi gyomirtással kombinálva, szintén csökkenthető az igény a gyermekmunkára. Afrikában egy a FAO által bevezetett, halak szárítására használt energiahatékony sütő egyrészt kevésbé teszi ki használóját a füst káros hatásainak, másrészt kevesebb tüzelővel üzemeltethető, így a tüzelő összegyűjtését végző gyerekek helyzete is könnyebb lett.
A teljes cikk itt olvasható.