A jelenlegi kibocsátás-csökkentés nem óv meg minket a katasztrófától

A Carbon Disclosure Project nemrégiben közölte, hogy kutatásaik ás számításaik szerint a legnagyobb vállalatok előirányzott kibocsátás-csökkentése nem jelent drasztikus változást az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Állításuk szerint minimum a duplájára kellene növelni a célértékeket a top 100 globális vállalatnak, mivel az éves csökkentést a mostani 1,9%-ról 3,9%-ra szükséges növelni, hogy 2050-re 80%-os legyen a redukció. A vállalatoknak azonban nincs összehangolt politikájuk a szén-dioxid-kibocsátásuk minimalizálására, ám ezt jelenleg nem is követeli semmi, nincs egységes szabályozó keret.

A megkérdezett vállalatok tehát egy önállóan kitűzött határidőre teljesítenek, legtöbbjüknél, közel 84%-nál ez az időpont 2012, a Kiotói Jegyzőkönyv miatt, ám ez után csupán töredékük készül konkrét célértékekkel. A döntéssel, hogy mi történjen 2012 után, megvárják az ez év decemberében esedékes klímacsúcsot, ahol remélhetőleg a résztvevők elfogadják a jegyzőkönyvet.

A projekt munkatársai azonban úgy gondolják, ez az időszak a legjobb alkalom, hogy valamelyik vállalat piaci előnyre tegyen szert. A megkérdezettek 73%-a ugyan érvénybe léptetett csökkentési terveket. Ám többségüknél sokkal agresszívabb célértékekre lenne szükség egy hosszútávú eredmény felmutatásához. Egy hatékony szén-dioxid-csökkentési politika bevezetésével ugyanis előrébb kerülhetnek a versenyben, például azáltal, hogy részesülnek a különböző támogatásokból, valamint a kapcsolódó megtakarítások, az alacsony szén-dioxid-termeléssel járó termékek és szolgáltatások révén.

Paul Dickinson, Carbon Disclosure Project vezérigazgatója szerint három alapvető pont tisztázása után kezdődhet meg az érdemleges változás és munka. Az első természetesen a vállalat vezetésének egy csökkentési cél felállítása, amennyiben még nem kezdek ilyen tevékenységbe. A második fontos alap, a kormányok rábólintása a koppenhágai tárgyalásokon a közép- és hosszútávú célkitűzésekre, ezzel egy keretet adva a vállalatok munkájához. A harmadik pedig, hogy a kitűzött célok tükrözzék és segítség a tudományos mutatókat, melyek szerint 2020-ig 25-40%-os, míg 2050-ig 80-95%-os csökkentés szükséges.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.