Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
A természeti katasztrófák egyre nagyobb kockázatot, a digitalizáció pedig sokrétű kihívást jelent a biztosítóknak – mondta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által rendezett hetedik biztosítási konferencián, Budapesten.
Windisch László szerint a digitális megújulás nemcsak a “trendi” telefonos, illetve online alkalmazások létrehozásából áll, hanem az alaprendszerek elavultságának felszámolását, a hackertámadások elleni védelmet is magába foglalja. Hangsúlyozta: a biztosítási szektor kedvező helyzetben van, most van itt az ideje a nagyobb anyagi ráfordítással járó szemléletváltásoknak és fejlesztéseknek, ki kell használni a digitalizációban rejlő lehetőségeket.
Az alelnök a mindenkit érintő klímaváltozásról elmondta: az egész világon egyre nagyobb méretben fordulnak elő természeti katasztrófák, “itt vannak Európában is”, ezért mindenképpen oda kell figyelni nemcsak a közvetlen károkra, mivel sok, most még nem felmérhető kockázat, továbbgyűrűző hatás is jelentkezhet. A tőkekövetelményt előíró új uniós szabályozás szerint külön tőkét kell számítani erre a kockázatra – mondta Windisch László, utalva arra, hogy a 2014 végi adatok alapján készült hatástanulmány szerint a nem életági szavatolótőkének a 35 százaléka már katasztrófatípusú kockázatra volt félretéve, ezen belül 24 százalék a természeti katasztrófákra.
Windisch László elmondta: a piaci szereplők 2015 végi várakozásaival ellentétben 2016 első felében a bizosítási szektoron belül – a díjbevétel alapján – a növekedés fő motorja a kötelező felelősség-biztosítási (kgfb) piac volt. A korábbi intenzív verseny hatására ez a biztosítási ág költséghatékonyan működik – mondta. Az egy szerződésre jutó (úgynevezett proporciós) költség feleződött, 10 ezerről 5 ezer forintra. Az MNB mint felügyeleti hatóság várakozása szerint a díjszint stabilizálódhat mindaddig, amíg a károk jelentősen nem emelkednek, a díjak növekedésének köszönhetően viszont a verseny élénkülhet. Windisch László kiemelte: jó évet zárhatnak a biztosítótársaságok, mind a díjbevételben, mind a nyereséget tekintve bővülés várható, sőt, a biztosítók tőkeellátottsága is emelkedni fog.
A jegybank alelnöke rámutatott: az MNB a felügyeleti tevékenységében a fair, azaz az etikus biztosítói szemléletre, a szigorú felügyelésre, de a felügyelt biztosítóval való konzultatív hozzáállásra, és egyúttal a megelőzésre, a preventív fellépésre helyezi a hangsúlyt, ahogy ő fogalmazott: “az MNB nem várja meg, amíg a biztosító belezuhan a szakadékba.”
Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára szerint a következő időszakban a biztosítási szektorban – különösen a cégbiztosítások területén – egyre inkább előtérbe kerül majd a környezeti változások és az energiahatékonyság kérdése. Kiemelte: a következő 10 évben a felügyelet, a törvényi szabályozások és az elvárások is szigorodni fognak ezen a területen – vélekedett. Az államtitkár elmondta: a magyar kormány egy ingyenes, nemzeti energia-tanácsadói szolgálat kialakításán dolgozik, amely szakmai anyagok elő- és összekészítésében, kockázatelemzésben áll majd a vállakozások rendelkezésére. A magyar állam által fenntartott hálózat feladata az energiahatékony környezet kialakítása lesz magánszemélyek, kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok körében egyaránt – tette hozzá.
Szabó Zsolt beszámolt többek között a hazai és a nemzetközi klímafinanszírozás részleteiről is. Elmondta: a klímaváltozásra való felkészülést számos uniós pályázat és államilag kiegészített támogatás segíti, amelynek hatására például egy megújuló energiaberuházás, egy napelem park 20 év helyett akár 6-7 év alatt megtérülhet.
Európai szinten a fejlesztéséket támogatja az Európai Stratégiai Beruházási Alap, amelynek célja a 2014-2017-es időszakban mintegy 315 milliárd euró értékű beruházás generálása, amelyek részben a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését, valamint az energihatékonyság javulását eredményezik – ismertette az államtitkár. Kifejtette: a klímaváltozáshoz kapcsolódó hosszútávú nemzetközi finanszírozás kereteit egyebek mellett a Zöld Klíma Alap (Green Climate Found – GCF) teremti meg, hozzájárulásával tavaly 8 projekt 168 millió dollárt, egyéb programok 624 millió dollárt kaptak. Idén összesen 2,5 milliárd dollár értékben terveznek projekteket ennek az alapnak a segítségével – jelezte Szabó Zsolt.
Magyarország a nemzetközi klímafinanszírozási feladatokra 2 milliárd forintot biztosít, ebből egymilliárd forintot a bi- és multilaterális együttműködések támogatására, egymilliárd forintot pedig a Zöld Klíma Alap működéséhez ajánlott fel – mondta az NFM államtitkára. Pandurics Anett, a Magyar Biztosítók Szövetsége elnöke rámutatott: az elmúlt pár évben folymatosan emelkedett Magyarországon a nyári középhőmérséklet, ugrásszerűen megnőtt a nyári viharok, villámcsapások száma, 2010-ben egyes számítások szerint 1,4 millió villámcsapást észleltek nyáron Magyarországon, idén 1,6 millióra becsülték a számukat. Nő a nyári aszályos napok száma is, így a biztosítóknak a jövőben arra kell számítaniuk, hogy egyre több vállalkozás köt majd biztosítást viharkárokra, a mezőgazdaságban aszálykárokra, és várhatóan a lakásbiztosítások jellemzői, biztosítási eseményei is változnak – jelezte Pandurics Anett.