A közlekedés az egyik legfőbb emberi szennyezési forrás, az üvegházi gázkibocsátás negyedéért felelős. Mit tehetünk azért, hogy meggyőzzük az embereket, váltsanak kerékpárra vagy elektromos autóra, használják többet a tömegközlekedés?
Az ENSZ égisze alatt a türkmén fővárosban, Asgabatban megszervezett első Globális Fenntartható Közlekedési Konferencia azokat a szakembereket igyekezett egy asztalhoz ültetni, akiket komolyan foglalkoztat az a probléma, hogyan lehet a közlekedés és a szállítmányozás környezeti terhelését csökkenteni. A fórumot az ENSZ leköszönő főtitkára, Ban Ki-Moon nyitotta meg. Az emberek miatt vagyunk itt, ide értve a gyermekeinket és az unokáinkat – mondta a főtitkár. – A fenntartható közlekedés szükséges, de nem elégséges feltétele egy biztonságosabb és egészségesebb világnak mindenki számára.
Becslések szerint a közlekedés emészti fel a világ energiaellátásának negyedét, így jelentősen hozzájárul az üvegházi gázok kibocsátásához. A kibocsátás nagyobb része a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származik. Ezért nagyon fontos, hogy a kormányok meggyőzzék az autóvásárlókat, hogy váltsanak elektromos autókra, Ez történik például Norvégiában: itt a legnagyobb az egy főre eső elektromos autók száma a világon. Ha elektromos autót vásárol Oszlóban, akkor használhatja a buszsávot az út szélén, így dugó esetén sem ragad be. Az elektromos autókon alacsony az adó, vagyis gazdasági értelemben is okos dolog ilyet venni – mondta John Mikal Kvistad, a teheráni norvég nagykövetség munkatársa.
Nem csak az elektromos autó jelenti a fenntartható közlekedést. A nagyvárosokban a megoldás része a kerékpározás és a tömegközlekedés is. Az utóbbi mellett kardoskodnak a szakértők is, mert a légszennyezése kisebb, mint az autóké. A tömegközlekedési formák közül is az elektromosak a legkevésbé szennyezők. Az elektromos vonatok jobbára környezetbarátnak mondhatók, attól függően, tiszta forrásból származik-e az elektromos áram – magyarázta Jean-Pierre Loubinoux, a Nemzetközi Vasúti Unió igazgatója. – Marrakeshben van a világ legnagyobb naperőműve, és ezt az elektromos vonatok működtetésére szánják. Vannak más jó példák is a világban, és Türkmenisztán adottságai is megvannak ahhoz, hogy napenergiát állítson elő, amellyel a vonatokat lehetne hajtani.
Ugyanakkor a közlekedési rendszerek fenntarthatóvá alakításához rengeteg pénz kell. Egy 2016 októberében elkészült ENSZ-jelentés szerint évente kétezermilliárd dollárnyit kellene globálisan fektetni a zöld közlekedésbe. Nem sok ország áll készen erre. A fejlődő országoknak a bruttó nemzeti össztermék 3 százalékát kell infrastruktúra-fejlesztésre fordítaniuk – az ENSZ gazdasági és társadalmi ügyekért felelős főtitkárhelyettese. – De a közfinanszírozás – hazai és külföldi forrásból összesítve – nem elég. Mobilizálni kell a magánszektort. Bár óriási a zöld közlekedés kialakításának becsült bekerülési költsége, a beruházás a jövőben alacsonyabb üzemanyagmegtakarítást és alacsonyabb működési költséget jelent. Ez 2050-ig akár 70 000 milliárd dollárnyi megtakarítást is jelenthet, de ennél is fontosabb a nagyságrendekkel csökkenő üvegházi gázkibocsátás, írja a hu.euronews.com.