Jön a víz: Húsz éve maradt a bulimetropolisznak

Minden eddiginél borúlátóbb prognózis jelent meg Amerika némelyik tengerparti nagyvárosáról és a tengerszintemelkedésről. A 2030-as évek közepére eltűnhet New Orleans és Miami. 400 amerikai város van veszélyben.

Elsősorban New Orleans elővárosait, kertvárosait fenyegeti veszély, melyeket nem védelmez a gátrendszer – amit 2005-ben áttört a Katrina-hurrikán, elárasztva vízzel a belvárost is. “Ha 7,5 centiméterrel nő a tengerszint, Miamiból Velence lesz, New Orleans pedig eltűnik”, mondta a USA Today-nek Bob Dean, a National Resources Defense Council munkatársa. Nem kevesebb, mint 414 városra városra és településre vár hasonló sors, állítja a National Academy of Sciences jelentése. Ezeknek a városoknak és falvaknak már biztos a jövőjük: elodázhatatlan, hogy víz alá kerülnek. Sőt tudósok megadták az évszámokat is, amikor már nem fordítható vissza a folyamat, az elsüllyedés elkerülhetetlen.

Ezen a listán összesen 14 olyan város van, melynek lakossága meghaladja a 100 000 főt, de emissziómérséklés esetén elkerülheti az elsüllyedést: köztük van a floridai Jacksonville, a virginiai Norfolk, Chesapeake, Virginia Beach, valamint a kaliforniai Stockton és Sacramento. A klímapolitika jelenlegi állása szerint 2050-ben tetőzne a globális ÜHG-emisszió, s csak azután kezdene csökkenni. A városok víz alá kerüléséről szóló kivetítések javarészt erre az esetre vonatkoznak. A virginia Norfolk például 2045-re már a víz alatt lenne. Ugyanakkor sok nagyváros már menthetetlen, hiába csökkentenénk globálisan a légszennyezést, a tengerszint emelkedése nem mérséklődne tőle annyit, hogy “megússzák” az elsüllyedést.

A legrosszabb szcenárió szerint 2085-re teljesen lakhatatlanná válna. Ha a légszennyezés 2050-re visszaér az 1950-es szintre (vagyis már jóval 2050 előtt el kezd csökkenni globálisan), azzal megmenthető a város. Az eddig kibocsátott üvegházgázok viszont olyan hatást gyakoroltak a sarkköri jégmezőkre, hogy New Orleans-nál és Miaminál a víz alá kerülés tulajdonképpen elkerülhetetlen.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.