A világ egyik legtragikusabb nukleáris katasztrófájának helyszínét óriási napelemfarmmá alakítják át külföldi befektetők.
Az ukrán kormány pályázatára rengeteg vállalat jelentkezett, köztük német és kínai cégek is. Több mint 30 évvel a csernobili katasztrófa után napelemfarmot létesítenek a robbanás körüli több ezer négyzetkilométeren – értesült a Bloomberg. A veszélyes zónában olyan ipari tevékenységet nem lehet folytatni, amely a munkaerő állandó ott tartózkodásával jár, a napelemtelep éppen ezért megfelelő választásnak tűnik. Az érintett területen a napsütéses órák száma kedvezőnek tűnik, az ukrán kormány pályázatára ezért több tucat vállalat jelentkezett, hogy kibérelje a radioaktív sugárzással fertőzött területeket, jelentette be Osztap Szemerak környezetvédelmi miniszter. A napelemekkel két gigawatt energiát lehetne termelni, és a meglévő vezetékhálózatot lehetne hasznosítani az energia szállítására. A Bloomberg emlékeztet arra, hogy Németországban az energiafelhasználók jelentős összegeket fizetnek a megújuló energiaforrások létrehozatalára. Tavaly ebből 25 milliárd euró gyűlt össze, amely majdnem harmada az ukrán gazdaság egész éves teljesítményének.
A pályázók között kínai, német, ír, dán, osztrák, bolgár, fehérorosz és ukrán vállalatok is szerepelnek. A csernobili körzetből az 1986-os robbanás után több mint 300 ezer embert kellett kilakoltatni, és a terület használhatatlanná vált. A vegyi- és gázrobbanás következtében részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, tonnaszámra került radioaktív anyag a levegőbe, és a mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel.
A sérült blokk fölé tavaly helyeztek egy hosszú távú védelmet nyújtó acél szarkofágot, amelyet a francia Novarka konszern épített. A költségek fedezéséhez Ukrajna jelentős támogatást kapott az Európai Uniótól, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól (EBRD), és más európai országok mellett Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is, írja az origo.hu.