Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Donald Trump amerikai elnök aláírta az elődje, Barack Obama által hozott klímavédelmi intézkedéseket eltörlő elnöki rendeletét.
Az amerikai sajtó jelképes jelentőséget tulajdonított annak, hogy – a korábbiaktól eltérően – az új elnöki rendeletet Trump nem a Fehér Házban, hanem a Fehér Házhoz közeli Környezetvédelmi Hivatal (EPA) épületében írta alá. Az aláírási ceremónián jelen volt Mike Pence alelnök, Rick Perry energetikai miniszter, a főként természetvédelemmel foglalkozó belügyi tárca vezetője, Ryan Zinke és az EPA új vezetője, Scott Pruitt oklahomai politikus. Az elnöki rendelet aláírásakor – szénbányászok gyűrűjében – mondott beszédében Donald Trump ismét hitet tett az olajkitermelés és a szénbányászat fontossága mellett, s leszögezte: “kormányom véget vet a szénbányák ellen indított háborúskodásnak”. Az elnök hangsúlyozta, hogy rendelete “történelmi lépés”, mert “eltörli a munkahelyeket felszámoló szabályzókat”. Trump elismételte kormányzata egyik fő célkitűzését: “munkahelyek, munkahelyek, munkahelyek” – mondta.
A “Dekrétum az energetikai függetlenségről” címet viselő rendelet az Obama által 2013-ban foganatosított tiszta energia terv” néven ismertté vált csomagterv felfüggesztését és felülvizsgálatát rögzíti, a gyakorlatban Obama egy sor intézkedésének a megsemmisítését jelenti. Így például eltörli a globális felmelegedés egyik kiváltójának tartott üvegházhatású széndioxidgáz kibocsátásának felső határát, feloldja az eddig bezáratott szénerőművekre vonatkozó zárlatot, feloldja a szövetségi szénbányák működésére kimondott moratóriumot, engedélyezi a hidraulikus technikával történő olajkitermelést és utasítja az EPA-t, hogy 180 napon belül vizsgálja felül az Obama-féle tiszta energia terv egészét. Az Obama-csomagterv szénerőművek bezárására vonatkozó intézkedése egyébként nem lépett életbe, mert mintegy harminc szövetségi állam bíróságon támadta meg. Az Amerikai Kereskedelmi Kamara üdvözölte az elnök döntését, azzal érvelve, hogy Obama intézkedéscsomagja “nemcsak jogszerűtlen volt, hanem ártott az amerikai családoknak és vállalkozásoknak is”. A Természeti Erőforrások Védelmének Tanácsa nevű civil szervezet ugyanakkor “a nemzeti érdekek elárulásának” minősítette az elnöki rendeletet, s úgy vélte, hogy ezzel a Fehér Ház támadást intézett minden olyan szabályzó ellen, amely a klímakatasztrófa elhárítását szolgálta volna.
Több amerikai szövetségi állam és város utasította el Donald Trump kedden aláírt elnöki rendeletét, amellyel eltörölte elődje, Barack Obama klímavédelmi intézkedéseit. Két, egyaránt demokrata párti irányítású állam, Kalifornia és New York kormányzói közös közleményben utasították el Donald Trump döntését. Jerry Brown Kalifornia és Andrew Cuomo New York állam kormányzója a közleményben leszögezte: “A kormányzattal vagy nélküle, de szövetségeseinkkel a világban továbbra is kíméletlenül küzdünk majd a klímaváltozás ellen és jövőnk védelméért”. A két politikus leszögezte: álláspontjuk szerint az elnöki döntés “mélységesen elhibázott és megbotránkoztatóan figyelmen kívül hagyja a tudomány alapvető megállapításait”. A közös közleményhez több szövetségi állam és város is csatlakozott. Így például Oregon, Washington, Massachusetts és Virginia kormányzói, vagy Oakland, Portland, Seattle, Chicago, Philadelphia városok polgármesterei.
Energetikai szakértők és környezetvédelmi szakemberek, sőt egyes nagyvállalatok vezetői is megkérdőjelezték az elnöki rendeletet. Az Exxon például – amelynek korábbi elnök-vezérigazgatója Rex Tillerson, jelenlegi külügyminiszter volt – felhívta Trump elnök figyelmét a döntés káros hatásaira. A Nobel-békedíjas környezetvédelmi aktivista Al Gore, az Egyesült Államok volt alelnöke “mélységesen elhibázottnak” minősítette és közleményben ítélte el az új elnöki rendeletet, és több amerikai környezetvédelmi szervezet is felemelte hangját. Donald Trump kedden délután a Környezetvédelmi Hivatal (EPA) székházában írta alá a “Dekrétum az energetikai függetlenségről” címet viselő rendeletet, amellyel eltörölte Obama 2013-ban foganatosított klímavédelmi intézkedéseit. Eltörölte például a globális felmelegedés egyik kiváltójának tartott üvegházhatású gázok kibocsátásának felső határát, feloldotta az eddig bezáratott szénerőművekre kimondott zárlatot, illetve a szövteségi szénbányák működésére vonatkozó moratóriumot, és engedélyezte a frakkolást (a hidraulikus technikával történő olajkitermelést).