Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Azonnali intézkedéseket sürget a Habitat for Humanity az energiaszegénység felszámolására világszerte. A nemzetközi civil szervezet egy friss kutatása alapján úgy látja, hogy a leggyorsabb ütemben az elavult lakóépületek energiahatékonnyá tételével és a lakástulajdonosok támogatásával lehetne javítani a jelenlegi helyzeten.
A szocializmus idején nagy mennyiségben épült, gyakran alacsony minőségű lakóépületek nagy kihívások elé állítják a délkelet-európai, poszt-szocialista országokat. Ezeket az lakóházakat a legtöbb esetben az energiahatékonyság szempontját teljesen figyelmen kívül hagyva tervezték meg, aminek következtében a lakóik kiadásainak akár ötven százalékát az energiaköltségek teszik ki, ez pedig energiaszegénységbe taszítja őket – derül ki a Habitat for Humanity legfrissebb tanulmányából.
Az energiahatékonyságot célzó felújítások akár 40-50%-al csökkenthetik az energiafogyasztást. A ’90-es években végbement privatizációs hullám után a régióban a lakóépület-állomány magánkézbe került, az épületek üzemeltetéséért viselt felelősség felaprózódott. Az energiahatékonyságot célzó intézkedéseknek ezért a lakástulajdonosokhoz kell szólnia, és fenntartható alternatívát kell kínálnia a jelenlegi fenntarthatatlan helyzettel szemben. „Úgy gondoljuk, az energiahatékonyságot elősegítő felújítási intézkedésekbe elsősorban a lakástulajdonosokat kell bevonni, hiszen nélkülük semmi nem fog változni.” – mondta el Torre Nelson, a Habitat for Humanity Európa, Közel-Kelet és Afrika régiójának alelnöke. Annak érdekében, hogy az épületek bekapcsolódjanak az energiahatékonysági programokba, a Habitat for Humanity kötelezővé tenné a szabályozók számára, hogy segítséget nyújtsanak a lakástulajdonosok közösségének a felújítási folyamatban, és segítsék őket abban, hogy a társasházakat valóban energiahatékony módon tudják üzemeltetni. Ahhoz, hogy ezek a programok anyagilag is elérhetővé váljanak, megfizethető pénzügyi konstrukciókra van szükség amelyekre a társasházak közösen pályázhatnak, valamint kormányzati hozzájárulásra támogatások vagy hitelgarancia révén.
“Az Európai Unió a nyugat-balkáni lakossági beruházásokat is támogatja különféle finanszírozási mechanizmisokon keresztül.”- mondta el Davor Kunc, az Európai Bizottság Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatóságának munkatársa, majd hozzátette: „ Az Európai Unió a helyi kereskedelmi bankokkal közösen 10-20%-kal olcsóbb hitelkonstrukciót kínál majd a háztartások számára. Hogyha például egy többszintes épület lakói úgy döntenek, hogy átfogó lakásfelújításba kezdenek, akkor 100 euró helyett akár 65 euróra is csökkenhet a költségük. Összegezve, az Európai Unió intézkedéseinek köszönhetően a Nyugat-Balkánon élők 1,6 TWh-tal (1 TWh = 1 millió KWh – szerk.) fogyasztanak majd kevesebbet évente. Ez a mennyiség Albánia négy hónapnyi villamosenergia-fogyasztásával egyenértékű. Nem elhanyagolható az így megspórolt egy millió tonnával kevesebb széndioxid-kibocsátás sem, ami pedig ahhoz hasonlítható, mintha Montenegró utcáiról egy évre kivonnánk az autókat a forgalomból.”
A Habitat for Humanity arra sürgeti a nemzetközi közösséget, hogy támogassa a folyamatot tudásmegosztáson keresztül is, hangsúlyozva a probléma iránti tudatosság növelését. A szervezet emellett felhívja a döntéshozók figyelmét, hogy vegyék észre az energiahatékonyság és a társadalmi egyenlőtlenségek közötti kapcsolatot, és szüntessék meg az energiahatékonyság hiánya és az energiaszegénység ördögi körét.
“Az energiaszegény háztartások sajátos szükségleteit és anyagi lehetőségeit is szem előtt tartó energiahatékonysági intézkedések kidolgozására van szükség. Azt gondoljuk, hogy a tartós siker eléréséhez az Európai Unió részéről és Magyarországon is alapvetően a szektorokon átnyúló gondolkodás, valamint politikai ciklusokon átnyúló kiszámíthatóság és erős társadalmi, politikai egyetértés szükséges, a célzott anyagi támogatás mellett.”” tette hozzá Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója.
Energiaszegénység:
Egy háztartást akkor energiaszegény, hogyha nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek bizonyos százalékánál többet költ energiaszámláira, írtja az Európai Unión belül használatos definíció. Angol minta alapján azok a háztartások energiaszegénynek, amelyek jövedelmük 34%-ánál többet fordítanak energiaköltségekre. Ez a hazai háztartások 8-10%-át, vagyis 300-380 ezer embert érintő probléma volt 2011-ben egy, az Energiaklub által készített tanulmány alapján. A szervezet szerint, hogyha azokat a háztartásokat vesszük energiaszegénynek ahol átlag (20%) feletti az energiakiadások aránya, akkor a háztartások 37-40 százaléka tartozik ide, vagyis kb. 1,4-1,5 millió háztartás.
