Huainan városában, a kínai Anhui tartományban bekapcsolták a világ legnagyobb, hivatalos úszó naperőművét. 40 megawattos.

Bekapcsolták a világ legnagyobb úszó naperőművét

Huainan városában, a kínai Anhui tartományban bekapcsolták a világ legnagyobb, hivatalos úszó naperőművét. 40 megawattos.

Nem is gondolnánk, hogy egy akkora országban, mint Kína, az innovációnak ilyen irányban is hitech csápjai nőnek. De ha a kérdést onnan közelítjük meg, hogy a föld, pláne, ha jó adottságú, mégiscsak inkább termelésre való, érthetővé válik, hogy egy sűrűn lakott térségben miért inkább a vízfelületet választják. Pláne, hogy a lebegő naperőmű panelek segíthetnek csökkenteni az értékes édesvízkészletek párolgását. A Huainani erőmű igazi kuriózuma azonban nem az, hogy egy tóra települt konstrukcióról van szó, hanem az, hogy ez a tó úgy alakult ki, hogy az intenzív szénbányászat miatt megváltozott talajszerkezet összeomlott az esőzések következtében. Tavaly installálták az első, 20 megawattos úszó naperőművel, majd ezt most megduplázták. Megállás nincs, a Longyangxia Dam Solar Parkban, mely a hírek szerint 10 négyzetmérföldes terület napelemes meghódításán gondolkodik, 200 ezer háztartás ellátását tűzte ki célul. Ehhez úgy 850 megawatt névleges kapacitásig kellene eljutniuk, írta a hvg.hu. 

Ajánlott tartalom

Drónok az építőiparban – A jövő elkezdődött

A dróntechnológia robbanásszerű fejlődése alapjaiban rengeti meg az építőipart; ez a folyamat korántsem a távoli jövő zenéje, hanem a kézzelfogható jelen. Míg néhány éve ezeket az eszközöket csupán drága játékszereknek vagy a marketing látványos kiegészítőinek tekintették, mára a kivitelezés, a felmérés és a tervezés elengedhetetlen műszereivé váltak. A pilóta nélküli légi járművek (UAV) alkalmazása drasztikusan növeli a hatékonyságot, jelentősen csökkenti a költségeket, és olyan adatpontosságot garantál, amelyre a hagyományos geodéziai módszerekkel aligha, vagy csak sokkal lassabban lenne lehetőség.