Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Egy új tanulmány szerint a nagyvárosok legnagyobb lélekszámú negyedének hőmérséklete akár hét vagy annál több fokkal is magasabb lehet a 21. század végére – írja az MTI.
A Nature Climate Change nevű szaklapban megjelent publikáció szerint ez akkor következik be, ha az évszázad végéig nem csökken a légkörbe jutó üvegházhatású gázok mennyisége. Egy ekkora hőmérséklet-emelkedésnek komoly egészségügyi kockázatai vannak: hatással lehet a munkaerőpiacra, és a természetes erőforrások, köztük a víztartalékok is veszélybe kerülnek. A tanulmányhoz a kutatók a világ 1692 legnagyobb városának 1950 és 2015 közötti adatait használták. Eszerint a legnépesebb városokban 7 vagy több fokkal lehet majd melegebb. Ebből majdnem 5 fok növekedés a globális felmelegedés miatt következik be 2100-ra. A felmelegedés többi részét az úgynevezett városi hősziget (UHI) hatása adja. A beépítettség, a sok beton és aszfalt, és az épületek légkondicionálása miatt a városokban mindig melegebb van, mint a környékükön. (A városi hőszigethatás fák ültetésével, illetve a tetők, járdák és utak hűtésével csökkenthető.)
A tanulmány egyik társszerzője, Francisco Estrada, a hollandiai Környezeti Tanulmányok Intézetének kutatója szerint a legnépesebb városok felső 5 százalékában akár 8 vagy több fokkal is melegebb lehet a század végére. Estrada és kollégái kiszámolták, hogy a felmelegedés mennyibe kerül majd a városoknak: A városok a Föld felszínének csak egy százalékát foglalják el, de a világ GDP-jének 80 százalékát állítják elő. Ugyanakkor a világ energiafogyasztásának 78 százalékát a városok emésztik föl, és a globális karbonkibocsátás több mint 60 százaléka is a városokhoz köthető. Egy középmezőnyben elhelyezkedő nagyváros 2050-re éves GDP-jének 1,4-1,7 százalékát veszítheti el. A század végére 2,3 és 5,6 százalék között lehet a veszteség. A legsúlyosabb esetekben 2100-ra akár a GDP 10,9 százalékát is elveszítheti egy város a felmelegedés miatt.