Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
A magyar építész-szakmai körökben is komoly gondolkozás folyik arról, hogy hogyan lehetne a smart city – okos város koncepciót városainkra is alkalmazni.
A magyar építész-szakmai körökben is komoly gondolkozás folyik arról, hogy hogyan lehetne a smart city – okos város koncepciót városainkra is alkalmazni. Nemrég külön konferenciát szerveztek ennek a témának, januárban a fővárosi önkormányzat pedig elfogadta a „Budapest mint okos város” víziót, amit egy szakmai szervezettel közösen dolgoztak ki (a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete). Kihasználva a nagy az érdeklődést, érdemes talán a nem szakmabeliek számára is mélyebben bemutatni a téma alapvető kérdéseit. Érdekes például, hogy a fenntarthatóság és az urbanizáció fejlődése miként érhet minél szorosabban össze. Lássuk hát, hogy mik a fő mondások a smart city koncepcióról, mit tud az éltanuló Dánia felmutatni, és mi a helyzet hazánkban. Először is jó tisztázni, hogy az okos város koncepciónak nincs hivatalos definíciója.
Tekintsünk rá most úgy, mint az internet-éra technológiáinak a városok fejlesztésében való hasznosítására. Gondolom többeknek kapásból ezer meg egy fejlesztési lehetőség jut ezzel kapcsolatban az eszébe: a megélhetési költségek csökkentése, hatékonyabb közlekedési megoldások, a megújulóenergia beépítése a városok energiaigényének kiszolgálásába, a településhatáron belül mindenhol elérhető gyors és ingyenes wifi-hálózat, LED-es közvilágítás stb. Itt érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy az okos város koncepcióban való gondolkozás nem egy úri huncutság, amit jobb, ha meghagyunk Bécsnek, Szingapúrnak és Torontónak – hadd szórakozzanak csak ezek a gazdag nyugati országok a koncepcionálisan épített intelligens környezetük fejlesztésével –, hanem ennek az előnyeit már mi is hasznosíthatnánk. Az okos város koncepció sokszor említett tételmondata az, hogy az Egyesült Nemzetek számításai szerint 2050-re a világ lakosságának nagyobb része városokban fog élni. Ez egyértelmű kihívásokat támaszt majd nemcsak a várost működtetők felé, de a felhasználók, azaz a városi lakosság irányába is. Ezekre a problémákra is szolgál megoldásokkal az okos város koncepció.
Az egyik vezető tervezője-hasznosítója az okos város koncepciónak nem más, mint Dánia. Itt példaértékű elképzelésekkel előre próbálnak tervezni az időben, legalábbis mindennek a kommunikálásában nagyon határozottnak tűnnek: „Dánia eldöntötte, hogy vezetni fogja az átmenetet a zöld gazdaságba, és 2050-re függetlenedik a fosszilis tüzelőanyagok használatától.” – olvashatjuk a State of Green weboldalán, ez az ország ilyen irányú törekvéseinek hivatalos bemutatkozó csatornája. Ennek a haladásnak az egyik eredménye például, hogy a dán önkormányzatok több mint fele felállította már az elektromosautó-megosztó hálózatot a városaikban, a közadatoknak mindenki számára elérhető platformot dolgoztak ki, éltetik és keltetik a startup-okat, amik ezekre a kihívásokra dolgoznak ki üzleti megoldásokat, és az egyetemeik ilyen irányú kutatási támogatásait is megemelték. Mondhatni szőnyegbombázás-szerűen álltak neki a kihívás megoldásának. Mindezek rendszerét az üzleti élet és a kutatók segítségével fejlesztették ki, ráadásul vélhetően a politikai célokkal is egyensúlyba hozták. Tehát rendszerekben gondolkozva, a különböző érdekeltségű szférákat összehangolva próbálnak haladni, ami nagyon szimpatikus és előremutató.
Az okos város koncepciónak 6 dimenziója van, amit a dániai példából is ki lehet olvasni – ez mindenképpen segít rendszerezni azt, hogy miben érdemes gondolkoznunk, ha erről a témáról beszélünk:
okos gazdaság – megnövelt produktivitás, vállalkozási készség és változási képességet;
okos mobilitás – infokommunikációs eszközökkel összehangolt közlekedési megoldások;
okos környezettudatosság – az erőforrások fenntartható módon történő felhasználása;
okos közösségek – a diverzitást, a kreativitást és a közéletben való részvételt alapértékként kezelő közösségek;
okos életmód – a lakhatás, egészségügy, és biztonság szintjének okosítása
és okos kormányzás – átlátható, megtervezett, egyeztetett politikai stratégiák, amik az összehangolást hivatottak segíteni.
Mielőtt azonban rögtön kettőt is kérnénk a dán modellből, hozzá kell tenni, hogy mindezeket a célokat támogatja az ország gazdasági fejlettsége, digitális kultúrája, és úgy alapjában az emberek gondolkodásmódja, ami lehetővé teszi a technológia által vezérelt fejlődést és a zöld gazdaság kialakítását.
A teljes cikk itt olvasható.
