Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Néhány hónapja még arról számoltam be, milyen remek újrahasznosítási lehetőség a kiürült jégkrémes dobozokba piacon, csomagolás nélkül vásárolt zöldséget és gyümölcsöt tölteni.
Az eltelt időben viszont hatalmasat fordult velem a világ. Kathryn Kellogg amerikai zero waste blogger hívta fel a figyelmem a műanyagok káros hatására a vele készített interjúmban. Azóta kritikus szemmel tekintek minden PET palackra és egyéb műanyagra. De mi is a baj a műanyaggal? Simon Gergelyt, a Greenpeace munkatársát, valamint Urbán Csillát, a Humusz Szövetség Zero Waste/ Nulla Hulladék Programvezetőjét kérdezte a szemlelodosziv.blog.hu.
– Magyarországon és a világon átlagosan mennyi hulladékot termelünk? Ennek mekkora hányada műanyag?
– Simon Gergely: Évente körülbelül 300 millió tonna műanyagot gyártunk. Ez a szám folyamatosan nő. A nyugat- európaiak és az amerikaiak durván 100kg/ év műanyagot fogyasztanak, míg Ázsiában csak 20 kg jut egy főre. A tengerbe kb 20 millió tonna (!) kerül évente Az Európai Unióban 2015-ben egy lakos átlagban 477 kg szemetet termelt, míg egy magyar csak 377-et.
– Urbán Csilla: Egy átlagos magyar hulladékának körülbelül 13%-a műanyag a KSH adatai szerint. Ez fejenként 50 kg műanyaghulladékot jelent évente. Hozzátenném, hogy ez tömegre és nem térfogatra vonatkozik.
– Mennyi lenne ideális?
– S. G.: A töredéke, hiszen a legtöbbet csomagolóanyagként használjuk és keveset hasznosítunk még mindig újra. Sokkal fontosabb a megelőzés, a csomagolás minimalizásálása. Pont ezért ment neki például a Greenpeace tavasszal a Coca Colának.
– U. Cs.: Nehéz lenne megmondani, hogy mennyi lenne ideális. A legjobb az lenne, ha egyáltalán nem lenne, de nyilván ez egyelőre nem egy reális alternatíva sok területen. Néhány szempontot érdemes lenne figyelembe vennünk a mindennapjaink során, hogy ezekkel is csökkenthessük a műanyag mennyiségét:
– az egyszer használatos műanyagokat helyettesítsük többször használatossal,
– nemcsak az újrahasznosítás arányának növelését tűzzünk ki célként, hanem azt is, hogy a műanyagok is újrahasznosított alapanyagból legyenek,
– az olyan műanyag típusokat, amelyek nem újrahasznosíthatóak, váltsuk ki más anyaggal (az újrahasznosítás alatt itt újrafeldolgozást értek, azaz anyagában történő újrahasznosítást),
– kerüljük azokat a toxikus anyagokat a műanyagokban, amelyek tipikusan adalékanyagként jelennek meg!
– Mivel jár a műanyag előállítása?
– S.G.: Rengeteg kőolaj és energia használattal. A világ kőolajtermelésének körülbelül 4%-ából lesz műanyag.
– U.Cs.: A legnagyobb probléma a műanyaggal, hogy fosszilis erőforrás felhasználásával készül, és az elbomlási ideje több száz évre tehető. Az újrahasznosítás sem hosszú távú megoldás, ugyanis 100%-os újrafeldolgozás műanyagok esetében nincs (mindig muszáj elsődleges nyersanyagot felhasználni a minőség megtartása érdekében), valamint az esetek döntő többségében downcyclingről, azaz értékcsökkentett újranasznosításról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy a PET palackból nem ismét palack lesz, hanem például polár pulóver vagy plüss mackó töltőanyag vagy PP kozmetikumos flakonból virágláda. Az újrahasznosított termékek pedig tovább már nem feldolgozhatóak, ártalmatlanításra kerülnek. Az újrahasznosítás pedig távoli országokban történik, így a szállítás plusz környezeti terhével is számolni kell.
– Milyen az újrahasznosítási arány hazánkban és a világon?
– S.G.: Az EU-s cél a csomagolás hulladék (a papír-, a fém-, a műanyag- és az üveghulladék) újrahasznosítására 2020-ig 50%.
– U.Cs.: Magyarországon az Eurostat adatai szerint 25% az újrahasznosítás aránya, bár a lakosság részéről 10% a szelektív begyűjtés aránya csupán.
– Mi készülhet újrahasznosított műanyagból?
– S.G.: Többek között újra műanyag, abból újra flakon, műszálas ruha, csomagolóanyag.
– U.Cs.: A http://kornyezetbarat.hulladekboltermek.hu/termek/ oldalon részletesen is olvashatunk arról, mi mindent lehet előállítani szelektíven gyűjtött hulladékjainkból.
– Mi a gond a műanyaggal? Hogyan hat az emberi szervezetre és a környezetre?
– S.G.:Nagyon sokáig, évszázadokig, akár évezredekig nem bomlik le. Sok káros adalék van benne, ami kijut a környezetbe. Ilyenek például a hormonkárosító anyagok, amelyek károsítják az élővilágot. A tengerekbe kerülő műanyagok pedig pusztítják az ott élő állatokat, jelentős számú teknős, hal és madár pusztulását okozza, ha lenyelik.
– A műanyagok melyik típusa okozza a legtöbb problémát?
– S.G.: A káros adalékokon túl (pl. hormonkárosító ftalátok) a mikroműanyagok, melyek közvetlenül kozmetikumokból vagy műanyagok bomlásból keletkeznek megjelentek mindenhol a vizi környezetben a Dunától az óceánok mélyéig. Hatásuk egyenlőre nehezen kiszámítható. Több kozmetikai cég kivonta mostanában.
– U.Cs.: A PVC nagyon veszélyes anyag, hőre könnyen lágyul, ekkor pedig a világháborúból is ismert harci gáz anyaga, a foszgén szabadul föl. Emellett én is a mikroszemcsés műanyagokat említeném, amiket kozmetikumokban lehet találni
– Mit tehetünk az agyoncsomagolt termékekkel? Kerüljük őket vagy hasznosítsuk újra, amit tudunk?
– U.Cs.: Mindig a megelőzés kell, hogy a szemünk előtt lebegjen, ugyanis az újrahasznosítás is csak egy fél megoldás, főleg a rövid életciklus miatt. Nemcsak a környezet szempontjából, hanem az egészségünk miatt is érdemes kerülni, főleg ha élelmiszerről van szó. A műanyag lágyítók kisebb hő hatására is kioldódnak (pl. nyáron a vízbe a PET palackból vagy mikrózás során a műanyag dobozból). A csomagolásnál preferáljuk azokat, amelyek egyféle anyagból készülnek, természetes és/ vagy lebomló anyagok, újrahasználhatóak vagy végső esetben újrahasznosíthatóak. Az üveg egy inert anyag, ezért nagyon jó élelmiszerek tárolására, masszív, így többször is használható, de újrafeldolgozása is egyszerű, többször kivitelezhető, bár igen energiaigényes. A papír (nem fényes, műanyag felületű) lebomlik, de ötször-hatszor is újrahasznosítható. Ezek közül is vannak már fenntartható erdőgazdálkodásból származóak. A fémek 100%-ban, akár az idők végéig újrafeldolgozhatóak, bár az alumínium esetében is kell számítani műanyag védelemre pl. italos dobozok esetében, így itt sem 100%-osan tiszta anyagról beszélünk. A műanyagnál, ha lehet, ezeket válasszuk: LDPE, HDPE, PP, PET! És lehetőség szerint ne többféle anyagból álljon össze! Egyre több helyen lehet kimérős árut vásárolni, piacokon a legegyszerűbb. Itt saját üvegbe, vászon táskába lehet az árut kérni, ezek ökológiai lábnyoma a legkisebb. Nem csak zöldséget, gyümölcsöt, de pékárut is lehet ilyen módon vásárolni.
– Milyen gyakorlati, könnyen kivitelezhető tanácsokkal kerülhetjük el a műanyag hulladék termelését?
– S.G.: Mindig legyen nálunk vászon vagy bármilyen zacskó, táska, és akkor nem kell zacskót vennünk. Keressünk visszaváltható üvegű terméket! Amennyi műanyag csomagolóanyagot kapunk, azt mindig a szelektívbe tegyük, ha kell elöblítve!
– U.Cs.: Ezeket a következő tippekkel egészíteném ki:
– PET palack kiváltására használjunk – lehetőleg rozsdamentes acél vagy üveg – kulacsot, termoszt!
– Tartós, természetes anyagokból készült termékeket vegyünk, mert bár ezek drágábbak, de tovább is maradnak meg, így hosszú távon megtérül az áruk. Lehet itt szó ruháról, bútorról, eszközökről – a műanyag tömegtermékeket kerüljük!
– Vásároljunk használt termékeket, és ami számunkra fölösleges, annak keressünk új gazdát (adományozás, adok-veszek)!
– Gondoljuk végig, mire van szükségünk! Sokszor jópofának tűnik egy mütyür vagy játék, de ha van belőle már húsz másik, akkor ne vegyük meg! Ezzel pénzt is spórolunk és időt is, mert kevesebb dolgot kell majd porolni. De az ingyenes termékekkel is ez a helyzet: csak azért, mert ingyenes, nem kell elvennünk.
– Ami nekünk sem kellene, ne adjuk ajándékba! Sokszor vásárolunk ajándékba olyan tárgyakat, ami csak a kötelező körök miatt veszünk. Inkább ajándékozzunk élményt vagy kérdezzük meg, mire van ténylegesen szükség!
– A betétdíjas termékeket keressük, mert azok újratöltésre, nem hasznosításra kerülnek!
– A többször használatos eszközöket preferáljuk az egyszer használatosak helyett, ezek közül is csak akkor vegyünk műanyagot, ha nagyon muszáj!
forrás: szemlelodosziv.blog.hu