Grönlandi kutatók azt vizsgálják, hogy a világ egyik legnagyobb cápa faja, a grönlandi cápa, nyújthat-e biztos forrást bioüzemanyaghoz az Inuit bennszülött lakosság számára.
A kutatók a Grönland-i Sarkvidéki Technológiai Központban (ARTEK) folytatják azon kutatásukat, hogy az a grönlandi cápa, mely hatalmas problémákat okoz a halászoknak, hiszen ezren pusztulnak el hálóikba kerülve, a biogáz hasznos forrásává válhat.
Az Ottawa Citizen lap szerint, a cápa olajos húsa mérgező hatású az emberre. A kísérletet az Uummannaq nevű eszkimó faluban végzik, ahol a halászok az elhullott grönlandi cápáknak gyakran több mint a felét visszadobják a tengerbe.
Marianne Willemoes Jörgensen, az ARTEK és a dán Műszaki Egyetem munkatársa úgy véli, az akár hét méter hosszú és akár 1 tonnás cápa húsa „biomasszaként szolgálhat a bioüzemanyag gyártásban.”
„Azt hiszem, ez egy olyan alternatíva, ahol fel tudjuk használni a több ezer tonna maradékot a tengerből, köztük számos cápát is.” – mondta a lapnak.
Willemoes Jörgensen kutató becslése szerint a cápákból és más tengeri termékekből származó bioüzemanyag akár 13%-át is kitehetné a 2450 lakosú Uummannaq által felhasznált energiának.
Mindazonáltal néhány ökológia szakértő aggodalmát fejezte ki a kezdeményezéssel kapcsolatban, hiszen a projekt hatása veszélyeztetheti a grönlandi cápa populációt.
„Nagyon keveset tudunk a grönlandi cápáról, mely kizárólag ebben a földrajzi övezetben él, az Északi-sarkon.” – így Anne-Marie Bjerg, a WWF óceáni emlős szakértője, aki szerint a cápa-alapú bioüzemanyag egyáltalán nem jó ötlet.