A levegőből szívja ki a széndioxidot egy új izlandi erőmű

Képzeljék el, hogy annyi M&M-et ehetnek, amennyit csak akarnak, már ha csak és kizárólag a piros drazsékat ehetik ki a csomagból. Ez egy normál zacskó M&M-nél nem olyan nagy para, de ha csak olyan zacskókat kapnának amikben csak minden 2500. drazsé piros, akkor talán hozzá se kezdenének, nem?

Akshat Rathi, a Quartz újságírója érzékeltette ezzel az átélhető példával, hogy miért is tartották mostanáig még a technológia hívei is teljesen ésszerűtlennek, gazdaságtalannak és kivitelezhetetlennek azt az ötletet, hogy a széndioxid-kibocsátás csökkentése helyett a már a légkörben levő széndioxid kiszívását a levegőből. Mert ugyan most minden korábbinál nagyobb a széndioxid koncentrációja a levegőben, de még így is csak 0,04 százalékos, vagyis minden 2500. molekula széndioxid a levegőben. Egy svájci cégnek, a Climeworksnek most mégis sikerült rácáfolnia a károgókra: október 11-én üzembe helyezték a széndioxidot a levegőből kiszívó rendszerüket egy izlandi hőerőműnél. Ha ez az erőmű szénerőmű lenne, az elég magyarázat lenne az ötletre. Egy szénerőmű kéményein kiömlő gázokban 10 százalék a széndioxid koncentrációja. De Izlandon a környezeti adottságok miatt senkinek se jutna eszébe szénerőműt építeni. A hellisheidi erőmű is geotermikus, ez harmincadannyi széndioxidot bocsát ki, mint egy hasonló kapacitású szénerőmű.

A Climeworks rendszere első körben ezt, az erőmű saját kibocsátását szűri ki: a széndioxidot vízzel keverve pumpálják vissza a vulkanikus kőzetbe, ahol a bazalttal reakcióra lépve a széndioxidot megkötő kalcit képződik. Másrészt pedig a gyár mellett elhelyezett széndioxidcsapdákkal a levegőből is kivonják a széndioxidot. A módszerrel pillanatnyilag évi 50 tonna széndioxidot tudnak megkötni. Ez ugyan nem sok, egy átlagos amerikai háztartás éves kibocsátása, de a Climeworks szerint a kapacitás skálázható, vagyis olcsóbban lehet növelni, mint amibe az eredeti kapacitás kiépítése került. A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Árvíz – Áder János: a következő napok kritikusak lehetnek a föld töltéseknél

Az árvíz elleni védekezés most egy 500 kilométeres védvonalon zajlik, a magyar vízügyeseknek megvan a kellő tapasztalata és rutinja, hogy az érkező óriási víztömeget a gátak között tudják tartani - mondta Áder János volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke szerdán Budapesten.