10 év alatt megduplázódott a zöld attitűddel rendelkezők száma

Ma már 10-ből 9 magyar lakos vallja magáról azt, hogy változó rendszerességgel, de szelektíven gyűjti a hulladékot – derül ki az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) legfrissebb felméréséből. A legtöbben a műanyag (92%) és a papír (86%) hulladékot szelektálják, de saját bevallásuk szerint a fémet is külön gyűjtik. Azonban ez a szelektíven gyűjtött anyagok mennyiségében nem nyilvánul meg, hiszen az italoskarton dobozok mintegy 80%-a a valóságban még mindig a kommunális hulladékba, azaz a lerakókra kerül.

Felmérésekkel egy tisztább jövőért

Az IKSZ célja, hogy népszerűsítse az italoskarton dobozok szelektív visszagyűjtését és újrahasznosítását, ezért rendszeresen végez szakmai kutatásokat és felméréseket a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól. Az IKSZ által október folyamán 1023 fő megkérdezésével készített online felmérésből kiderült, hogy az elmúlt 10 év során 46%-ról 90%-ra emelkedett a csomagolási hulladékokat valamilyen rendszerességgel szelektáló lakosoknak az aránya.

Az elv fontosabb, mint a pénz

Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája a lakosság körülbelül 71-80%-a számára elérhető, azonban az infrastruktúra kiépítettsége mellett a motiváció is kiemelkedően fontos szempont. Az IKSZ felmérésében megkérdezett lakosok 89%-a környezetünk tudatos védelmét, 53%-a pedig a családtagoknak és másoknak történő példamutatást jelölte meg annak okaként, amiért részt vesz a szelektív gyűjtésben. Zöld szemléletünk megerősödését és az erős elköteleződést mutatja az is, hogy a felmérésben megkérdezetteknek csupán 8%-a nyilatkozott úgy, hogy számára a gyűjtésben a legfőbb motiváló tényező az, hogy azzal csökkenthető a szemétszállítás díja.

A helyes út döntés kérdése, de még mindig sok a kifogás

A felmérésben megkérdezettek 35%-a, azaz 363 fő állította önmagáról, hogy nem gyűjti szelektíven a csomagolási hulladékot. A nem szelektálók 14%-ának otthonában fizikailag nincs erre lehetősége, míg 18%-uk arra hivatkozik, hogy a gyűjtés „nagyon macerás”, 21%-uk arra, hogy a gyűjtött hulladék „nem fér el”, 13%-uk arra, hogy a folyamat „időigényes”, 16%-uk arra, hogy „a hulladékgyűjtő sziget messze van”, 15%-uk pedig arra, hogy „nincs ideje kiöblíteni” a hulladékokat a kidobás előtt. Az olyan, a szelektív hulladékgyűjtésben beállt változások, mint a ritkább elszállítás, szintén negatívan hatnak a lakosság attitűdjére.

Ki mit gyűjt?

Az IKSZ megvizsgálta azt is, hogy mely csomagolási hulladékot gyűjtik leginkább a magyarok. A megkérdezettek, saját bevallásuk szerint a legnagyobb mértékben, 93%-ban a műanyag palackokat és flakonokat szelektálják. A papír hulladékot a válaszadók 86%-a, a fém és alumínium dobozokat 70%-a válogatja anyaga szerint. Sajnos a rangsor végén található az italoskarton dobozok szelektív gyűjtése, a megkérdezettek 62%-a gyűjt eltérő rendszerességgel.

„Örömteli tény, hogy a felmérésben megkérdezettek immár fele tudja, hogy az italoskarton doboz egy összetett, azaz társított csomagolás, mely papírból, alumíniumból és műanyagból áll – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója – „A felmérésből az is kiderül, hogy a tejek és gyümölcslevek csomagolását, saját bevallásuk szerint a válaszadók 38%-a dobja a kommunális hulladékba. Azonban a lakosság környezettudatosabbnak gondolja magát, mint amennyire valójában az, mert a mért adatok szerint az italoskarton dobozok 80%-a végzi a szemétben az újrahasznosítás helyett” – tette hozzá az igazgató.

Az IKSZ célja, hogy folyamatosan javítson ezen az arányon, amit tájékoztatással, személet formálással kíván elérni, rávilágítva arra, hogy a tejek, gyümölcslevek csomagolásául szolgáló italoskarton doboz 75%-a papír, mely akár 5-10-szer is újrahasznosítható. A szelektíven gyűjtött italoskarton dobozokból újrapapír termékek készülnek, ezzel több száz fát óvva meg a kivágástól.