Kérdezz-felelek a hazai elektromos autókról

Mennyi elektromos autó van itthon? És mennyire számíthatunk a következő évtizedekben Magyarországon? Kell-e Paks II az elektromos autók jövőbeli ellátásához? Hogyan próbálhatjuk ki, ha nincs pénzünk venni egyet?

Energiaklub elemzése:

A hibrid taxikat már kezdjük megszokni Budapesten, de valahogy még mindig sci-finek tűnik, amikor egy ingyenes útszéli töltőre kapcsolva látunk egy elektromos autót Magyarországon. Pedig a tiszta és csendes elektromos hajtás itt van, terjed, és meghódítja a személygépkocsik mellett a bicikliket, kisteherautókat, buszokat is. Mára azt is megtanulhattuk, hogy a technológia már régen nem a napi 50 km-es hatótávnál jár – a néhány éves modellek kb. 200 km-t, az újabbak kb. 400 kilométert képesek megtenni egy feltöltéssel. Ez azt jelenti, hogy az ország nagy részéből egy töltéssel elmehetünk nyaralni a Balcsira, a mindennapi ingázásnál pedig fel se merülhet, hogy aggódnunk kéne az akkumulátorok miatt – amelyekre ráadásul akár 8 év garanciát is kaphatunk.

Tisztán elektromos autók esetében egy típusról beszélhetünk (EV, azaz electric vehicle). Az ilyen autókban csak elektromos motor található, amelyet az akkumulátorok által tárolt áram hajt meg. Az akkumulátorokat speciális dugaljak segítségével tölthetjük, de fékezéskor is visszatárol ide energiát a rendszer. A hibrid típusok közül az egyik legelterjedtebb a PHEV (plug-in hibrid electric vehicle) típus, amelynél az elektromos motor mellett egy benzinmotor is helyet kapott, viszont elég kevés akkumulátorral rendelkezik, amely tisztán kb. 20-50 km-re, a benzinmotorral együtt kb. 800 km-re elég. Egy nagyobb hibrid autó esetében így a benzinfogyasztás (kb. 5 l/100 km), illetve a kibocsátás magasabb is lehet, mint egy sima benzines autó esetében. A hatótáv-növelt (EREV,azaz extended range electric vehicle, vagy REX, azaz range extender) esetében az elektromos motor mellett egy kis benzinmotor is helyet kap, ez azonban csak az akkumulátort tölti, mintha egy beépített aggregátorral segítenénk őket. Így régebbi modelleknél 2-300 km, az újabbaknál 3-400 km is megtehető egy töltéssel és tele tankkal (2l/100 km), melyből elektromosan kb. 100-150 kilométert lehet elérni. A hidrogénnel működő tüzelőanyagcellás elektromos autók (FCEV, fuel cell electric vehicle) egyelőre a legritkábbak.

Zöld vagy nem zöld?

Félrevezető a „kibocsátás nélküli működés” kifejezés, hiszen a tisztán elektromos autókhoz is meg kell termelni az áramot, és sajnos manapság ez Magyarországon még csak igen kis részben történik megújuló energiaforrások segítségével. Ráadásul ha nem csak az üzemeltetést, hanem az elektromos autók előállítását, majd ártalmatlanítását is megvizsgáljuk, már jelentős környezetterhelésről beszélhetünk, ami jórészt az akkumulátorok számlájára írható. Azonban a technológiák és a gyártási folyamatok is folyamatosan fejlődnek, az akkumulátorok pedig majdnem teljesen újrahasznosíthatóak, azonban jelenleg a legtöbb még új akkumulátorral áll üzembe.

Ha az üzemeltetést nézzük, az elektromos autók esetében két ponton is jelentős kibocsátást tudunk megtakarítani. Egyrészt az elektromotor sokkal hatékonyabb, mint a robbanómotor, kb. 25% helyett 90%-os hatásfokkal működik, ami azt jelenti, hogy sokkal kevesebb energia felhasználása elég azonos mozgási energia eléréséhez. A másik fontos pont pedig az üzemanyag szén-dioxid tartalma. Egy átlagos benzines autó esetében 1 kilométer út során 163,8 gramm szén-dioxid kerül a levegőbe a benzin széntartalma miatt. Ha a hazai erőművek által felhasznált energiahordozókat (szén, atomenergia, földgáz, szél, víz stb.) összesítjük, egy Európában közepesen magas átlagos szén-dioxid-kibocsátású értéket kapunk a hazai áramtermelés átlagos kibocsátására, ami kb. 340 gramm szén-dioxid kWh-ként. Így az elektromos autók 1 km-re eső kibocsátása csupán 69,6 gramm a benzines autók 163,8 grammjához képest. A hagyományos autók ez alapján tehát több mint kétszer annyi szén-dioxid-kibocsátás mellett működnek kilométerenként, mint elektromos társaik.

A helyzetet kissé árnyalja, hogy a hazai áramfelhasználás kb. harmadát importáljuk, ami legfőképpen Ukrajnából, Lengyelországból, Csehországból, valamint Németországból érkezik. Előbbiek esetében pedig magas a szén alapú energiatermelés, míg Németország esetében leginkább a megújulók által termelt felesleges áram érkezik hazánkba. Azonban ha azzal számolunk, hogy 100%-ban szén alapú áramot importálunk, úgy még mindig csak 69,8 gramm/km-re nőne az elektromos autók kibocsátása. A valóságban azonban a külföldi és hazai megújuló energiaforrások térnyerésével folyamatosan csökken az elektromos autók fajlagos kibocsátása.

Mennyi van, mennyi lesz?

2016 év végén 4 millió közúti gépjármű volt forgalomban Magyarországon, 99%-uk egyelőre hagyományos robbanómotoros, azaz benzinnel vagy gázolajjal működik. A „maradék”, azaz alternatív meghajtású kategória igaz egyelőre igen kis részesedésű, a jó hír azonban, hogy számuk a 2010-es évek óta dinamikusan növekszik:

2016-ban tehát közel 30 ezer LNG (cseppfolyósított földgáz), biodízel és egyéb meghajtású gépjármű, 12500 hibrid (számuk 50%-kal nőtt egy év alatt!) és több mint ezer elektromos autó futott az utakon, utóbbiak száma egy év alatt megduplázódott. És hogy mire számíthatunk a jövőben? Ha meghosszabbítjuk 2030-is a jelenleg látható (2010 óta zajló) trendeket, azok kb. 220 ezer hibrid, 80-90 ezer vegyes, valamint elektromos gépjárművet vetítenek előre – azonban a jövőbeli trendeket a piaci árak változása, a szabályozási keretek, például támogatások jelentősen befolyásolhatják.

A Nemzeti Energiastratégia 2011-es elképzelése szerint csak az elektromos autók részaránya 10% lesz 2030-ra, amely kb. 400 ezer autót jelent. A Nemzeti Közlekedési Stratégia Közlekedési Energiahatékonyság-javítási Cselekvési Terve elsősorban a hibridek terjedésével számol: csak hibrid személyautókból (HEV+PHEV) több mint 1,3 millió darabot vizionálnak 2030-ig:

Mire számítunk mi? Az Energiaklub Zöld Magyarország – Energia Útiterv című kutatási jelentésében négyféle forgatókönyvet vizsgáltunk meg, melyek közül a Zöld forgatókönyv számol 2030-ig és 2050-ig a lehető legjelentősebb energiahatékonysági, energiatakarékossági intézkedések megvalósításával, valamint a megújuló energiaforrások terjedésével. Ebben a forgatókönyvben 2030-ig 64 ezer elektromos autóval és 1 millió hibriddel (700 ezer HEV + 300 ezer PHEV) számoltunk.

Azt is kiszámoltuk, mennyi lesz ezek áramigénye: az elektromos autók éves szinten 15,2 GWh áramot, míg a hibridek 42,8 GWh áramot fogyasztanak majd. Összehasonlításképpen, Paks II várhatóan évi 20 000 GWh villamos energiát termel majd évente. A számok tehát nem támasztják alá azt az érvet, miszerint az elektromos autók töltéséhez új atomerőműre lenne szükség (sokkal inkább hálózatfejlesztésre).

Források:
https://villanyautosok.hu/
https://24.hu/
http://energiaklub.hu/
http://nepszava.hu/
Nemzeti Közlekedési Stratégia Közlekedési Energiahatékonyság-javítási Cselekvési Terve
OMSZ kibocsátási adatok
KSH adatbázis
Példamodellek: Nissan LEAF, BMW i3, Mitsubishi Plug-in Hibrid Outlander