Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Japán legnagyobb korallzátonyának mindössze egy százaléka egészséges – derült ki egy új tanulmányból, amely szerint az aggasztó mutató oka, hogy a kelet-ázsiai szigetország koralltelepének nem sikerül regenerálódnia az újabb és újabb korallfehéredések után.
A délnyugat-japán Szekiszei Lagúna korallállománya 80 százalékkal csökkent az 1980-as évek vége óta a tengervíz melegedése és a korallevő töviskoronás tengericsillagok (Acanthaster planci) pusztítása miatt – olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A japán környezetügyi minisztérium szerint a több mint 67 négyzetkilométeren elterülő lagúnának ma már mindössze 1,4 százaléka egészséges, miután a területet 1998-ban, 2001-ben, 2007-ben és 2016-ban is tömeges korallfehéredés sújtotta. “Ha a korallzátonyok nem regenerálódnak, az óriási veszteséget jelent megannyi teremtmény számára és jelentős hatással van a régió ökoszisztémájára” – mondta Kondo Csihiro, a minisztérium illetékese.
A szaktárca 2008 óta először elemezte a Szekiszei lagúnabeli, valamint az Okinava prefektúrai Isigaki és Iriomote szigetek körüli két másik korallzátonyról készített műholdas felvételeket, valamint a térségek mintegy ezer helyszínéről származó adatokat. Kondo szerint a Szekiszei Lagúnában 1991-ben 14,6 százalék, míg 2008-ban már csupán 0,8 százalék volt az egészséges korallok aránya. A két szomszédos lagúnában ugyancsak 1 százalék körüli volt az egészséges virágállatok lakta területek aránya. A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek, és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is.
A korallok ugyanakkor képesek regenerálódni, ha a víz hőmérséklete lecsökken. “A legfrissebb tanulmány azonban azt mutatja, hogy a korallok nem igazán tudtak regenerálódni 2008 óta, valószínűleg részben a 2016-os újabb fehéredés miatt” – magyarázta Kondo. A Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenséggel kísért 1998-as volt az eddig feljegyzett egyik legsúlyosabb tömeges korallfehéredés, amely hatvan trópusi ország korallzátonyait érintette. A kutatók szerint a fehéredés mellett az óceánok savasodása is óriási veszélyt jelent a virágállatokra.