Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Legyen bármennyire természetes, környezetközeli sport is a jóga, ha közben környezetszennyező a jóganadrág.
A futás maga az élet, a futófelszerelés viszont zoknitól a fejpántig műanyagszálakból áll. Mit kell tudnunk a ruháink alapanyagáról? Mi az az elasztán, a lyocell, a fleece és mit válasszunk helyettük? Mára az életünk valamennyi területén beborít bennünket a műanyag. Szó szerint, hiszen a ruhák nagyrésze ma már műszálból, poliészterből és nylonból készül. Amikor elkezdtünk utánajárni a ruhákban rejlő műanyagnak, elég hamar a sportruhákat áruló áruházak weboldalain találtuk magunkat, és kiderült: nagyítóval kell keresni azokat a termékeket, amelyek legalább nyomokban természetes anyagokat tartalmaznak. Már egy sima melegítőnadrágból is nehéz olyat találni, amiben a pamut mellett ne lenne műszálkeverék. Azt gondoltuk, talán a hagyományos, sima fiú tornanadrág lesz a befutó, de tévedtünk: olyat találtunk csak, aminek a zsebe készül 100% pamutból.
A fürdőruha, futóruha, sportmelltartó mind valamilyen poliészter-poliamid-elasztán keverék, de ilyen az összes manapság trendi sport- és aláöltözet, futó- és jóganadrág, focifelső is. A gyerekeknek való esőkabát, esőruha, overál is mind valamilyen típusú speciális műanyagból készül.
Miért baj ez?
A műszálas szálkeverékek a természetes anyagoknál kopásállóbbak, jobb hőszigetelők és könnyebben kezelhetők: gyorsabb száradnak, kevésbé gyűrődnek, jobban tartják a ruha formáját. A műanyag szál mint alapanyag ráadásul olcsóbb, mint a természetes társai. Ma már tudjuk, az olcsóságét bizony nagy árat kell fizetni.
Mérésekkel alátámasztott tény, hogy mosáskor, gépi mosáskor a ruhák szövetéből rostok kerülnek bele a leeresztett mosóvízbe. Ameddig ez a ruha természetes anyagból készült, addig a vízbe kerülő természetes rostokon felül maximum a festékanyag szennyezi a környezetet. A szintetikus anyagokból készült ruhákból azonban műszálrészecskék, úgynevezett mikromszálak mosódnak a csatornahálózatba. A mikroszálak egy milliméternél kisebb műanyagszálak, amelyek többek közt a mosásban lévő ruhákból kerülnek a szennyvízbe, majd a folyókba, tengerekbe, óceánokba.
Mára kiderült, hogy a mikroműanyagok jelen vannak az általunk is fogyasztott tengeri halakban, más tengeri állatok szervezetében, a levegőben, és a székletünkben is. A jelenség nemcsak a tengeri herkentyűket érinti: a mikroműanyagok ott vannak a hazai folyókban is, nemrég pedig jóganadrágokból és zoknikból származó mikroműanyagot mutattak ki a Brit-szigetek körüli vizekben élő delfinek szervezetében is.
A mikroműanyagok jellemzője ráadásul, hogy a felületükön megkötnek mindenféle gyógyszermaradványokat, növényvédő szereket és egyéb szennyező anyagokat – a műanyagrészecskéken ezek az anyagok a víznél koncentráltabban vannak jelen. Hogy mindez milyen problémákat okozhat, ezt egyelőre még nem tudjuk.
Milyen összetevőket kerülj, ha nem akarsz mikroműanyagot termelni?
A textilszálak elnevezéseire és a textiltermékek szálösszetételének jelölésére, címkézésére vonatkozó előírásokat uniós rendelet szabályozza. Eszerint a termékbe varrt címkén a hazákban forgalomba kerülő textil-és ruházati cikkeken magyar nyelven, rövidítés nélkül kell megadni a pontos nyersanyag-összetételt. Szálkeverékek esetén csökkenő tömegarányú százalékbanban kell az egyes összetevőket feltüntetni.
Műszálas anyagok
Acetát: Természetből nyert cellulózból készített, ecetsavas-cellulózészter mesterséges szál (diacetát). Főként bélésanyagokat, fehérneműket készítenek belőle.
Elasztán: Rugalmas poliuretán. Elasztikus termékek, pl. fehérneműk, fürdőruhák készítésére használják, de megjelenik a sztreccs farmernadrágokban is. Jellegzetes a burkolt fonal formájában történő alkalmazás, az elasztán magfonalat pl. pamuttal burkolják.
Gumi: Természetes- vagy műkaucsukból előállított szál. Nagy rugalmasságú, gyenge fény-és hőállóságú, gyorsan öregedő anyag.
Lyocell: Környezetkímélő módszerrel előállított regenerált cellulózszál. A viszkózhoz hasonló, ám annál jobb nedvszívó képességű, kevésbé gyűrődő anyag. Blúzok, ingek, nőiruhák készülnek belőle.
Modakril: Kémiailag módosított poliakril-nitril szintetikus szál, amely kedvezőbb belső szerkezetű (pl. megfelelően színezhető). Kötöttáruk alapanyaga, továbbá függönyök, napernyők készítésére is használják. Gyapjúval keverve felsőruházati cikkeket is gyártanak modakril szálból.
Poliamid: Szintetikus szál, több típusa közül a Nylon és a Perlon közismert. Közepes nedvességfelevő képességgel, nagy kopásállósággal rendelkezik. Jól mosható, könnyen száradó termékek alapanyaga. Lánchurkolt, ill. szövött kelmékből ruházati cikkek, harisnyák, padlószőnyegek készülnek belőle.
Poliészter: Szintetikus szál, kis nedvességfelvevő képességgel, jó gyűrődés feloldó képességgel és formatartó tulajdonsággal. Tisztán függönyök és műszaki textíliák (vitorla, biztonsági öv, stb.) készülnek belőle. Ruházati célra főleg keverékekben (pamut, viszkóz, gyapjú, len) alkalmazzák. Arra, hogy mennyire hódít a textiliparban jó példa, hogy bár kevéssé szívja a nedvességet, újabban, például poliamiddal keverve, mikroszálas törülközőt is gyártanak belőle.
Triacetát: Természetből nyert cellulózból készített, ecetsavas-cellulózészter szál, amelynek anyagában a kémiai átalakítás szinte teljeskörű. Egyes tulajdonságaiban részben a szintetikus szálakhoz hasonlít. Főként lánchurkolt felsőruházati cikkeket készítenek a szálasanyagból.
Viszkóz: Természetből nyert cellulózból előállított, regenerált-cellulózszál. Kiváló nedvességfelvevő képességű, gyűrődésre hajlamos, nedvesen csökkent szilárdságú. Előállítása rendkívül környezetterhelő, mivel a gyártáshoz szükséges nagymolekulájú anyag (cellulóz) oldhatósága érdekében átmeneti kémiai átalakítást végeznek (ekkor képződik a viszkózusan sűrű közbenső termék). Bélésanyagok, könnyű ruházati szövetek, valódi kreppszövetek készülnek belőle. Lánchurkolt kelmékből fehérneműket gyártanak. Gyakran keverik pamuttal, gyapjúval, szintetikus szálakkal, írta a tudatosvasarlo.hu.