A klímaváltozás miatt egymilliárddal több ember lehet kitéve szúnyogok okozta betegségeknek

A PLOS Neglected Tropical Diseases szaklapban jelent meg egy tanulmány, ami azt vizsgálta, hogy milyen hatással van a klímaváltozás a különféle betegségeket terjesztő szúnyogok elterjedésére.

A tanulmány készítői az ázsiai tigrisszúnyogok és az egyiptomi csípőszúnyog lehetséges terjedését vizsgálták különféle modellekkel, és arra jutottak, hogy az átlagos hőmérséklet emelkedésével jelentősen none azoknak az embereknek a száma, akik ki vannak téve az ilyen szúnyogok csípéseinek. Az ázsiai tigrisszúnyog felel többek között a Chikungunya-láz, a dengue-láz és a Zika-vírus terjesztéséért, az egyiptomi csípőszúnyog pedig ezeken felül a mayaro vírust és a sárgalázat terjeszti. A kutatás eredményei szerint 2050-re nagyjából félmilliárddal, 2080-ra pedig nagyjából egymilliárddal nőhet ezeknek a betegségeknek kitett emberek száma a szúnyogok élőhelyeinek változása miatt. Sok kutató vizsgálja a globális felmelegedés és a rovarok terjesztette betegségek közötti kapcsolatot, a mostani kutatás is ebbe a sorba illik bele, és a korábbi eredményeket hozta. A számítások szerint a mostani mérsékeltebb területek, jellemzően Európa és az USA egy része lesz majd a leginkább érintett az új megbetegedésekben. Illetve Délkelet-és Kelet-Ázsiában, valamint Afrikában arra lehet majd számítani, hogy a szokásos vagy annál kisebb mennyiségben lesznek jelen az ilyen állatok, merthogy úgy alakul a klíma a számítások szerint, hogy ezek az eddig jellemzően trópusias, melegebb környezetben élő állatok élőhelyei északabbra tolódnak majd.

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a komoly járványok kialakulását meg lehet előzni, a fejlett világ országai fel vannak készülve arra, hogy kordában tartsák az ilyen megbetegedéseket, de ahhoz, hogy ez megtörténjen, mindenképpen komolyan kell venni ezt a veszélyt, és időben elkezdeni odafigyelni rá.
Dél- és Közép-Amerikában például az 1970-es években sikeresen izolálták és irtották ki az egyiptomi csípőszúnyogot, de mivel nem volt folyamatos a felügyelet, ezért a 80-as évekre újra megjelentek ezek a vérszívók a kontinensen, írta az index.hu.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.