A költöző madarakra is komoly hatással van a klímaváltozás, kutatók szerint a jelenség az emberi tevékenységgel karöltve gyökeresen megváltozatja a vonuló madarak szokásait, ami a hazai egyedeken is észrevehető.

A klímaváltozás hatására egyre több gólya marad itthon télen

A költöző madarakra is komoly hatással van a klímaváltozás, kutatók szerint a jelenség az emberi tevékenységgel karöltve gyökeresen megváltozatja a vonuló madarak szokásait, ami a hazai egyedeken is észrevehető.

A folyamat egyik jele, hogy egyre több gólya marad itthon télen. A gólyák elvileg augusztus második felében indulnak el kontinensünknek erről a részéről, viszont ugyanaz a folyamat tapasztalható itthon, ami Nyugat és Dél-Európát már korábban elérte: ennek hatására például Dél-Spanyolországban a gólyák jelentős része már el sem megy télen – mondta el Végvári Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), Duna-kutató Intézet igazgatója az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában. Az ökológus szerint már nemcsak arról van szó, hogy a melegedő telek, tavaszok, őszök miatt a költöző madarak kicsit később indulnak el telelőhelyeik felé vagy pedig tavasszal korábban érkeznek, hanem maga a stratégia is megváltozik: a vonulóból állandó madár lesz. Magyarázata szerint, amit Magyarországon a folyamat egyik lépésekén tapasztalhatunk, hogy egyre több gólya kísérel meg áttelelni itthon. Ebben egyrészt a melegedő telek játszanak szerepet, amelyek miatt egyre több táplálék áll a rendelkezésükre, másrészt a klímaváltozás egyik hatásaként a Szahara változása, ami egyre szélesebb lett és egyre nagyobb távolságot kell a gólyáknak táplálék, víz és pihenés nélkül megtenni. Ez rendkívül kockázatos, egyre nagyobb az esélye, hogy a fiatalok elpusztulnak az út során, tehát megéri azt a stratégiát folytatni a madaraknak, hogy megpróbálnak áttelelni – mondta az ökológus.

Az igazgató szerint erre a változásra emberi folyamatok is rásegítenek. A dél-spanyol gólyák a regionális szeméttelepeken táplálkozva télen is őrzik a fészküket. Sőt annyira forró és száraz a nyár Spanyolországban, hogy a gólyák egy része Spanyolországba jár telelni és Tunéziában fészkel. Emellett hozzájárul a folyamathoz, hogy, az európai vonuló madarak nagy része azt tapasztalja Afrikába érve, hogy a vizes élőhelyek az emberi beavatkozásnak köszönhetően eltűnnek. Így még kockázatosabb a vonulás.

Végvári Zsolt beszélt arról is, hogy amennyiben az itthon maradt madarakat emberek etetik és tartják életben, azzal bajt okozhatnak, mivel olyan egyedeket juttathatnak előnyhöz a többiekkel szemben, amelyeknek az utódaik is elpusztulnak majd emberi segítség nélkül, illetve ők maguk is egy következő útjuk alkalmával. Az emberi beavatkozás felborítja a természet rendjét. Végvári Zsolt kérdésre válaszolva a vonuló egyedek útjáról elmondta: a madárkövető oldalak szerint a térségből elindult gólyák egy része már elhagyta Törökországot és az elkövetkező hetekben érkeznek meg Afrikába.

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.