Egészen a magzatot védő méhlepényig eljuthat a várandós nők által belélegzett szennyezett levegő - derült ki egy új tanulmányból.

Közvetlenül károsíthatja a magzatot a belélegzett szennyezett levegő

Egészen a magzatot védő méhlepényig eljuthat a várandós nők által belélegzett szennyezett levegő – derült ki egy új tanulmányból.

Az autókból, gyárkéményekből és egyéb forrásokból származó apró részecskékkel teli szennyezett levegő minden ember egészségére veszélyt jelent, a várandós nők esetében pedig a koraszüléssel és az alacsony születési súllyal is összefüggésben áll. Ennek okát egyelőre nem tudják biztosan a kutatók, de az egyik elmélet szerint a részecskék leülepednek a kismamák tüdejében, és potenciálisan ártalmas gyulladást eredményeznek. Belga szakemberek most egy másik lehetséges magyarázatot ismertettek a Nature Communications című folyóiratban. Egy újfajta szkennelési technikát alkalmazva vizsgálták meg újdonsült édesanyák placentáját, amelyeken egyfajta részecskeszennyeződést, koromszerű lerakódást figyeltek meg. A Hasselti Egyetem kutatói szerint a részecskék a méhlepénymagzathoz legközelebbi részén halmozódtak fel, közel a köldökzsinórhoz. A minták 10-10 olyan édesanyától származtak, akik erősen szennyezett, illetve kevésbé szennyezett területen éltek. Minél magasabb levegőszennyezettségnek volt kitéve az édesanya a terhesség ideje alatt, annál nagyobb mennyiségű részecskét számoltak össze a kutatók a placentán.

A Pittsburghi Egyetemen szakértője, Yoel Sadovsky ugyan nem vett részt a vizsgálatban, de annak eredményeit kommentálva elmondta, hogy azok nem bizonyítják, hogy a korom áthatolt a placentán és elérte a magzatot, vagy hogy a lerakódásnak bármilyen negatív hatása lenne. A szakértő szerint ugyanakkor már önmagában az fontos felfedezés, hogy a lerakódás jelen van a placentán. Hozzátette: “a következő kérdés az, hogy mekkora mennyiség kell ezekből a szénrészecskékből ahhoz, hogy kárt okozzanak”. Állatokon végzett korábbi vizsgálatok során a kutatók már felismerték, hogy a részecskék képesek eljutni a placentához, ám a mostani tanulmány volt az első, amely emberi méhlepénynél is kimutatta a jelenséget.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.