Ellepte ezt a szigetet a kínai műanyaghulladék

Ázsiából származó műanyaghulladékok borítanak be egy mindentől távol eső atlanti-óceáni szigetet
Csaknem 75 százalékban Ázsiából, döntően Kínából származnak azok a műanyagpalackok, amelyeket az Atlanti-óceán déli részén fekvő Inaccessible Island területén találtak dél-afrikai és kanadai kutatók, akik szerint a hulladékok a térségben elhaladó kereskedőhajók fedélzetéről kerülhetnek a nyílt vízbe, majd onnan a szigetre.

Évente nagyjából 12,7 millió tonna műanyagszemét kerül a világ óceánjaiba, ám ez az adat csupán a szárazföldi forrásokat takarja – írja a BBC hírportálja. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint a szakemberek mostanáig úgy vélték, hogy a tengerekben lévő hulladék döntő része a szárazföldről származik, ám a most publikált bizonyítékok másra utalnak.
“Amikor tavaly a szigeten jártunk, megdöbbenve tapasztaltuk, hogy milyen nagy mennyiségű palack halmozódott fel” – mondta Peter Ryan, a Fokvárosi Egyetem munkatársa, aki a tanulmány vezető szerzője volt. A világörökségi helyszínek közé tartozó szigeten végzett vizsgálataik során a kutatók 3515 darab hulladékot elemeztek 2009-ben és 8084-et 2018-ban. Megállapították, hogy a PET-palack a leggyakoribb hulladék a szigeten és ezeknek a száma nő a leggyorsabban: az 1980-as évek óta éves szinten 14,7 százalékkal. A szigeten talált legrégebbi tárolóedény egy 1971-ben gyártott, nagysűrűségű polietilénből készült palack volt, amelyet 2018-ban találtak. A palackok többsége ugyanakkor két évvel azelőtt készült, hogy partra sodródott a szigeten. “Rajtuk van a dátum, a gyártó jele, és ha az ember tisztában van a különböző gyártókkal, akkor azt is meg tudja állapítani, hogy honnan származnak a palackok” – mondta Ryan, hozzátéve, hogy a megvizsgált palackok több mint 75 százalékáról derült ki, hogy Ázsiából való.

A palackok döntően Ázsiából, elsősorban Kínából származnak, és viszonylag újak, ezért nem kerülhettek a globális óceáni áramlatokkal a szigetre, ami sugallja, hogy a területen áthaladó hajókról dobhatták őket a vízbe. “Az első gondolatom az volt, hogy halászhajóflották állhatnak a háttérben” – mondta a kutató, megjegyezve, hogy a palackok kínai eredete miatt ez az elmélet megdőlni látszik, mivel az Atlanti-óceán déli részén a tajvani és japán halászflották dominálnak. “Úgy vélem, elég meggyőzőek a bizonyítékok arról, hogy a hulladék kereskedőhajókról származik” – fűzte hozzá Ryan. “Az elmúlt egy évtizedben jelentősen fellendült a kereskedelmi célú hajózás, különösen Dél-Amerikából Ázsia irányába” – mondta a kutató, megjegyezve, hogy őt személy szerint kissé meglepte a hulladékok forrása, mivel korábban úgy vélte, hogy a kereskedőhajóflották jobban tartják magukat a fedélzetről való szemetelést tiltó nemzetközi megállapodásokhoz.

 

fotó: illusztráció

Ajánlott tartalom

Kék bolygó – A talajmegújító gazdálkodással egészségesebb élelmiszerhez juthat a fogyasztó

A talajmegújító mezőgazdaság, a no-till technológia alkalmazása nem csak a talajeróziót csökkenti és a talaj vízmegőrző képességét javítja, hanem a fogyasztók is egészségesebb élelmiszerekhez juthatnak általa - hangzott el Áder János volt államfő, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Kék bolygó című podcastjának hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető adásában.