Az EU, Norvégia és Izland együtt harcol a klímaváltozás ellen

Az Európai Unió Izland és Norvégia pénteken Brüsszelben megállapodott abban, hogy erősítik az együttműködést az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legalább 40 százalékkal történő csökkentése érdekében 2030-ra.

Az éghajlatváltozás káros hatásai elleni együttműködés az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás alapján zajlik. Ennek keretében az EGT illetékes bizottsága pénteken úgy határozott, hogy kulcsfontosságú jogszabályokat épít be a EU jogrendszerébe. Izland és Norvégia 2008 óta vesz részt az EU 2005-ben létrehozott kibocsátás-kereskedelmi rendszerében (EU ETS). A rendszer célja az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése és a klímaváltozás megfékezése. Az EU, amely a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó a világon, azt az ambiciózus célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ra 40%-kal csökkenti a károsanyag-kibocsátást az 1990-es adatokhoz képest. A következő évtizedben az EU, Norvégia és Izland fokozni kívánja az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos együttműködését azáltal, hogy összehangolja az EU ETS-en kívüli ágazatok, nevezetesen a mezőgazdaság, a közlekedés, a hulladékgazdálkodás és az épületek üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentését. Emellett fontos eleme a megállapodásnak, hogy fokozzák a széndioxid-kivonás földhasználat és az erdőgazdálkodás általi előnyeit. A pénteki megállapodás az EU és az említett országok közötti szoros együttműködés eredménye, amely megerősíti a politikai szerepvállalást a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Ajánlott tartalom

AM: nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat

Nemzetstratégiai kérdés a hazai vetőmagágazat. A hazai agrártermelés hosszú távú fenntarthatóságához alapjaiban járulnak hozzá a hazai, kiváló minőségű vetőmagok és szaporítóanyagok - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium (AM) parlamenti államtitkára csütörtökön Szarvason, az I. Országos Vetőmag-gazdálkodási Konferencia megnyitóján a tárca közleménye szerint.