Erre a kérdésre az elsődleges válasz, hogy azért jó, mert így az „építési alapanyag” már nem tekintendő hulladéknak, hisz hasznos feladatot lát el, és ezzel ismét funkciót kap.
Első hallásra furán hangzik, hogy hulladékból épülnek házak, de ez mára már valóság. A modern világ egyik legnagyobb problémáját a hulladékok megfelelő kezelése, elhelyezése, vagy éppen az újrafeldolgozása jelenti, ezért innovatív megoldásokra van szükség. Ilyen innovatív megoldásnak számítanak azon forradalmi elképzelések, amelyek során újrahasznosított, vagy még feldolgozatlan háztartási hulladékokból épülnek lakóházak. A még hasznos melléktermékek (csomagolások, tároló palackok, edények, stb.), így nem kerülnek lerakókba, vagy égetőkbe, vagyis nem károsítjuk feleslegesen a környezetet, hanem visszakerülnek a gazdasági körforgásba. A hulladékból való építkezés költségkímélő megoldás is, hisz ezek az alapanyagok gyakorlatilag értéktelenek, bizonyos esetben még örülnek is az emberek, ha megszabadulhatnak ezektől a számukra hasznosíthatatlan termékektől.
Amennyiben persze már feldolgozott hulladékról van szó, úgy annak megjelenik bizonyos költsége, de ez még mindig elenyésző a hagyományos építőanyagokéhoz képest. Kolumbiában például 4 lelkes férfi csupán 5 nap alatt, mindössze 2 millió Ft-nak való befektetéssel épített meg egy 40 négyzetméteres házat újrahasznosított hulladékok felhasználásával. Bizonyos esetekben és klimatikus viszonyok között a felhasznált hulladékok hasonlóan jó szigetelő hatással rendelkeznek, mint mesterségesen direkt erre a célra gyártott társaik. Mint tudjuk a műanyag és a fa jó szigetelőtulajdonsággal rendelkezik, így rendkívül alkalmas építőanyagként is.
A HULLADÉKBÓL ÉPÜLT HÁZAK TÍPUSA
Ahogy korábban már szó esett róla a hulladékok felhasználhatok közvetlenül is, de feldolgozott állapotban is építőanyagként. Utóbbi esetben az összegyűjtött és válogatott anyagok (üveg, műanyag, papír, fa) feldolgozásával olyan új építőanyagok, építőelemek hozhatók létre, amelyek a hagyományos építőanyagokhoz hasonlóan LEGO-szerűen egymáshoz illeszthetők, beépíthetők. Ezeknek az elemeknek a további nagy előnye, hogy az öntött műanyag téglák például remek hőszigetelő, időjárás- és tűzálló tulajdonsággal rendelkeznek, valamint a földrengéseknek is ellenállnak.
A másik eset, amikor különösebb feldolgozás nélkül kerülnek hasznosításra a hulladékok, például mikor az üveg- és műanyag palackok kötőanyaggal (habarccsal, agyaggal) kerülnek egymáshoz tapasztásra, és így épül fel az épület falszerkezete. A fahulladék felaprításával és ragasztóanyag elkeverésével különböző faforgácslapokat lehet előállítani, ami nem csak a hulladékból épült házak alapanyaga lehet, hanem a könnyűszerkezetes épületeké is. A keletkező fém- és üveghulladék pedig már hosszú időre visszanyúló hagyományokkal rendelkezik az újrahasznosítás terén. Újraolvasztással és formázással mindkét anyagból könnyedén új építőanyag hozható létre, amely bármilyen építkezés során felhasználható.